Az önkormányzatok a felelősségi körükbe tartozó közfeladatok ellátásáról elsősorban költségvetési szervek fenntartása útján gondoskodnak, ugyanakkor az Áht. lehetővé teszi, hogy a közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezetek, gazdasági társaságok is közreműködjenek. Ezek a szervezetek jellemzően ingatlan- és vagyonkezelési, ingatlan-üzemeltetési, zöldterület-kezelési feladatokat látnak el, de végezhetnek mezőgazdasági termelést és feldolgozást, járóbeteg- és szociális ellátást is. Szintén ebben a formában gondoskodnak az önkormányzatok az ivóvízellátási és szennyvízkezelési feladataikról, a közétkeztetésről vagy akár a sporttal és kultúrával kapcsolatos tevékenységről.
Az Alaptörvény 38. cikkének (5) bekezdése rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. A köztulajdonban lévő társaságok felelős gazdálkodása tehát alaptörvényi szintű elvárás. Az Állami Számvevőszék ezért – az önkormányzatok, a társulások és az ezek által fenntartott költségvetési szervek ellenőrzése mellett – nagy hangsúlyt helyez az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok integritásának a nyomon követésére is. A számvevőszéki ellenőrzések célja általában annak feltárása, hogy ezek a szervezetek is rendelkeznek-e számviteli szabályzatokkal, javadalmazási szabályzattal, a jogszabályok által előírt integritási szabályzatokkal, de rendszerint azt is vizsgálják, hogy a jogszabályok által előírtakon túli, egyéb integritást erősítő szabályozókat is alkalmaznak-e a gazdálkodó szervezetek.
Az alábbiakban áttekintjük, hogy milyen típusú gazdálkodó szervezeteknek mely szabályzatokkal kell kötelező jelleggel rendelkezniük, illetve mely területek szabályozása javasolt a minél eredményesebb és átláthatóbb feladatellátás megvalósítása érdekében. Bemutatjuk továbbá a gazdasági társaságok integritási és belső ellenőrzési rendszerének kiépítésével kapcsolatos alapvető szempontokat.
Fejezetek
A témakör részletes bemutatását megelőzően azt kell megvizsgálni, hogy az egyes köztulajdonban álló gazdálkodó szervezeteknek mely szabályzatokkal kell, illetve mely szabályzatokkal javasolt rendelkezniük, ezt tekintjük át ebben a fejezetben.
A gazdálkodó szervezetek a Számv. tv. hatálya alá tartoznak, így, mint minden gazdálkodó szervezetnek, a köztulajdonban álló gazdálkodóknak is rendelkezniük kell a Számv. tv-ben előírt szabályzatokkal. A Számv. tv. 14. § (3) bekezdése alapján, a gazdálkodónak ki kell alakítania és írásba kell foglalnia a számviteli politikát figyelemmel a gazdálkodó adottságaira és körülményeire. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.
A szervezeten belüli összeférhetetlenség szabályozását csupán a Gbkr. írja elő kötelező jelleggel a hatálya alá tartozó szervezetek számára, így a Gbkr. hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságoknak ilyen jellegű szabályzat kiadása nem kötelező. Mivel azonban az összeférhetetlenségi szabályok rögzítése elősegíti a társaság felelősségteljes működését, a Gbkr. hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságok esetében ennek a kérdésnek a szabályozása helyénvalósági kritériumnak minősül.
A helyénvalósági kritériumok körébe tartozó területek szabályozása nem jogszabályi előírás, ezért nem jogszabálysértő, ha a gazdálkodó szervezet elmulasztja ezek szabályozását. Mivel azonban az itt tárgyalt szabályzatok kibocsátása, következetes alkalmazása és a munkatársakkal való megismertetése elősegíti a szervezet tisztább, átláthatóbb működését, a szabályozás csökkenti a visszaélések lehetőségét a szervezet működésében rejlő kockázatok csökkentését.