A birtokvédelmi eljárás során hozott határozattal szemben sem fellebbezésnek, sem közigazgatási pernek sincs helye, annak megváltoztatása a másik féllel szemben indított perben kezdeményezhető. A vadkárral kapcsolatos eljárás során hozott eljárást megszüntető végzéssel szemben sincs helye fellebbezésnek, a károsult az eljárás megszüntetése esetén – mint majd látni fogjuk – a vadásztársaság ellen előterjesztett keresetben bíróságtól kérheti kárának megtérítését.
Szintén hasonlóság a két eljárás között azok vagylagossága, vagyis a sérelmet elszenvedő fél belátására bízza a jogalkotó, hogy közvetlenül a bíróság vagy a bírósági eljárást megelőzően a jegyző előtt próbálja meg érvényesíteni az igényét. Ugyanis a Ptk. alapján a birtokháborítás elszenvedője – a birtokháborítástól számított egy éven belül – a bíróságtól és a jegyzőtől egyaránt kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, a Vtv. szerint pedig a károsult vagy közvetlenül a bírósághoz fordul a károkozó marasztalása érdekében, vagy a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.
Azonban, míg a birtokvédelmi eljárás lefolytatása során – az adatkezelésre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezésektől eltekintve – egyáltalán nem alkalmazandók az Ákr. szabályai, a vadkárral kapcsolatos eljárás során az Ákr. a Vtv. szabályai szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel alkalmazandó.
Fejezetek
Az eljárási szabályok áttekintése előtt annak tisztázása szükséges, hogy pontosan mit is értünk vadkár fogalma alatt. A Vtv. V. fejezete a következő vadakkal összefüggésben keletkező károkat nevesíti:
– vadkár,
– vadászható állat által okozott kár,
– vadászati kár,
– a vad elpusztításával okozott kár.
Míg a vadkár, a vadászati kár, valamint a vadban okozott kár megtérítésével kapcsolatos eljárás – amennyiben a károsult az egyezség megkötése céljából a jegyzőhöz fordul – jegyzői hatáskörbe tartozik, a vad elpusztításával okozott kár megtérítése iránti igény kizárólag bíróság előtt érvényesíthető.
A kárigény előterjesztése
Mint említettük a Vtv. a vadkár, a vadászati kár, valamint a vadban okozott kár megtérítésének eljárási szabályairól rendelkezik. Elméletileg tehát mindhárom kárfajta tekintetében kezdeményezheti a károsult a jegyző eljárását, a gyakorlatban azonban túlnyomórészt a vadkár iránti igények érvényesítésével kapcsolatos kérelmekkel fordulnak az ügyfelek a jegyzőhöz. A vadászható állat által a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott kár megtérítése pedig a klasszikus polgári jogi felelősségi szabályok körébe tartozik, így az ez iránti igény kizárólag bíróságon érvényesíthető.
A földhasználó a vadkárra vonatkozó igényét a kár észlelését követően, legfeljebb 5 nap elteltével – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – köteles a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni. A vadkár a Vhr. alapján a következő időszakokban jelenthető be az egyes növényekkel kapcsolatban:
– őszi gabona október 1. – július 31.
– tavaszi gabona március 1. – július 31.
– kukorica április 15. – november 15.
– burgonya április 15. – október 15.
– napraforgó, szója április 15. – szeptember 30.
– borsó március 1. – augusztus 30.
– szőlő, gyümölcsös egész évben
– őszi káposztarepce augusztus 20. – június 30.
Mint ahogy a vadászatra jogosult és a földhasználó a kár megelőzése és enyhítése tekintetében köteles együttműködni, a kár rendezése is elsősorban az ő feladatuk, a mielőbbi kártérítés közös érdekük. Ha azonban a kártérítéssel kapcsolatban az igény bejelentésétől számított öt napon belül nem tudnak megállapodni, a károsult bírósághoz vagy a jegyzőhöz fordulhat az igény érvényesítése érdekében. A bíróság a kártérítési igényről peres eljárásban dönt, de a peres eljárást még ebben az esetben is megelőzheti közvetítői eljárás, illetőleg egyezségi kísérlet.