Magyarország Alaptörvényének XIX. cikke alapján „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson továbbá az Alaptörvény O) cikke kimondja, hogy „mindenki felelős önmagáért”. A Szoctv. 2. §-a ezzel összhangban gondoskodási sorrendet is felállít. Ha valaki egyén nem képes gondoskodni önmagáról, őt a hozzátartozónak kell segítenie első körben, mégpedig a Ptk. rokontartásra vonatkozó szabályai szerinti sorrendben.
A Ptk. Negyedik könyvének XX. fejezetében foglaltak alapján rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. Tartási kötelezettsége elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben van. Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartására a távolabbi felmenői kötelesek, ha pedig a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazóinak kell gondoskodnia róla. A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi. Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére tartja el, de csak abban az esetben, ha ez a saját maga, házastársa, élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai eltartását nem veszélyezteti. Nem köteles mást eltartani az, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné.
A települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége a hozzátartozókat követő sorban keletkezik, amennyiben az önmagáról gondoskodni nem képes személlyel szembeni gondoskodásra vonatkozó kötelességüket a fent felsorolt hozzátartozók nem teljesítik, vagy nincs tartásra kötelezhető hozzátartozó. Az önkormányzat felelősségét az állam gondoskodási kötelezettsége követi, ugyanakkor a törvény arról is szól, hogy az állam és a települési önkormányzatok a szociális gondoskodás feltételeinek biztosításával összefüggő feladataik ellátása során együttműködnek az egyházi és a civil szervezetekkel.
A Szoctv-vel összhangban az Mötv. 13. § (1) bekezdésének 8a. pontja a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között definiálja azokat a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg. A helyi önkormányzatok által kötelezően nyújtandó szociális ellátásokat illetve azok alapvető szabályait a Szoctv. tartalmazza.
Az alábbiakban bemutatjuk a Szoctv. alapján a rászorulók részére nyújtandó illetve nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátások alapvető szabályait, a szociális alap- és szakosított ellátásokat, az intézményi jogviszonyra irányadó előírásokat. Bemutatjuk továbbá a szociális ellátások finanszírozásának rendszerét, és a helyi önkormányzatok szabályozási feladatait e körben.
Fejezetek
Ebben a fejezetben az alábbiakat ismertetjük:
- a Szoctv. személyi hatálya,
- a Szoctv. tárgyi hatálya,
- szociális hatáskört gyakorló szervek,
- a szociális igazgatás általános szabályai,
- a szociális ellátások nyilvántartásának szabályai.
A szociális ellátásokat a Szoctv. két csoportba sorolja:
- pénzbeli ellátások,
- természetben nyújtott ellátások.
Míg a szociális ellátások esetileg, vagy havi rendszerességgel nyújtanak pénzbeli vagy természetbeni támogatást az ellátottak részére, addig a szociális szolgáltatások az ellátottak gondozását vagy részükre szolgáltatás nyújtását jelentik.
Az önkormányzatok által nyújtott szociális ellátások és szociális szolgáltatások forrása három pilléren nyugszik:
1. a központi költségvetés támogatja az önkormányzatok szociális feladatainak ellátását,
2. a legtöbb szociális szolgáltatás nyújtása ellenében térítési díj szedhető,
3. a fenti két forrásból nem fedezett kiadások fedezetét az önkormányzat saját bevételei terhére köteles biztosítani.
4.1. A szociális feladatok ellátásának központi finanszírozása
Az önkormányzat a szociális ellátások helyi szabályait – a Szoctv. felhatalmazása alapján – rendeletben állapítja meg. A Szoctv. felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy rendeletben szabályozza a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának és felhasználásuk ellenőrzésének szabályait. A képviselő-testület tehát a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelem benyújtásának részletes szabályait, a rászorultság igazolását és nyilatkozattétel módját rendeletben határozza meg.