A közszolgálati tisztviselők jogviszonyát a Kttv. szabályozza. Mivel a Kttv. egyaránt vonatkozik a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és a helyi önkormányzatok polgármesteri hivatalaiban és közös önkormányzati hivatalaiban foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre, a törvény szerkezeti felépítése sajátos:
- az első rész (1-25. §) a kormánytisztviselőkre és a köztisztviselőkre egyaránt vonatkozó szabályokat tartalmaz,
- a második rész (26-28. §) a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter közigazgatási személyzeti politikával kapcsolatos feladatait határozza meg,
- a harmadik részben (36-225. §) találjuk a kormányzati jogviszonyban állók (kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők és szakmai vezetők) státuszát szabályozó előírásokat, melyek – bizonyos eltérésekkel – vonatkoznak a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonyára is,
- a negyedik részben (226-257. §) a közszolgálati jogviszonyban állókra (köztisztviselők, közszolgálati ügykezelők, jegyző) vonatkozó szabályok találhatók, melyek alkalmazása során azonban tekintettel kell lenni a harmadik részben foglaltakra is, hiszen a negyedik részben meghatározott szabályok csak a harmadik résztől való eltéréseket tartalmazzák (226. § (1) bekezdés),
- az ötödik rész (258. §) a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó különleges szabályokat állapítja meg, akikre az Mt. rendelkezéseit az itt meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A tananyagban a Kttv. harmadik részében foglalt rendelkezéseket a negyedik részben foglaltakkal párhuzamosan, vagyis a köztisztviselőkre vonatkozó eltérésekkel mutatjuk be.
Fejezetek
A Kttv. hatálya jelenleg az alábbi szervekre terjed ki, vagyis ezek tartoznak a törvény szervi hatálya alá:
- a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala és közterület-felügyelete,
- a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv (például vármegyei intézményfenntartó központ, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ),
- az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség.
A köztisztviselői jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával, főszabály szerint határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A felek azonban ettől eltérően is rendelkezhetnek. Amint már említettük a kinevezést és annak elfogadását – mint minden más jognyilatkozatot – írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a kinevezés érvénytelenségére csak a köztisztviselő a munkába lépést követő harminc napon belül hivatkozhat.
A közszolgálati jogviszony megszűnik (Kttv. 60. § (1) bekezdés):
- a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,
- a köztisztviselő halálával,
- törvény erejénél fogva a Kttv-ben meghatározott esetekben,
- a 70. életév betöltésével,
- a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint,
- a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével,
- hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,
- ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja.
Ebben a fejezetben a közigazgatási szerv kötelezettségei és köztisztviselő kötelezettségei kerülnek terítékre. Átvesszük az utasítás végrehajtását és a köztisztviselő összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat is.
A képzés ezen részében az előmeneteli lehetőségeket és a illetmény és egyéb juttatásokra vonatkozó szabályokat részletezzük.