A Szankció törvény a közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések esetében kiszabható jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat állapítja meg. Tehát míg az Ákr. a jogszabálysértések megállapításának általános eljárási szabályait tartalmazza, addig a Szankció törvény az alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozó általános anyagi jogi szabályokat rögzíti. A hangsúly e tekintetben – úgy az eljárási, mint az anyagi jogszabályok tekintetében – az „általános” kifejezésen van, ugyanis ágazati jogszabályok az általuk érintett életviszonyokra figyelemmel az általánostól eltérő szabályokat is megállapítanak, melyekre figyelemmel kell lenni az egyes jogkövetkezmények alkalmazása során. Az Ákr. és a Szankció törvény viszont azokat a szabályokat tartalmazzák, amelyek – ha csak az Ákr. illetve a Szankció törvény felhatalmazása alapján kiadott ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik – a közigazgatási szabályszegések kivizsgálására és jogkövetkezményeinek megállapítására irányuló minden eljárás során irányadók.
Jelen tananyagban a Szankció törvény szabályait mutatjuk be részletesen. A tananyag elsajátítása elsősorban a polgármesteri, közös önkormányzati hivatalokban dolgozó, azon köztisztviselők számára hasznos, akiknek a feladatkörébe tartozik a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása, közigazgatási szankciók kiszabása. A tananyagban ismertetjük az egyes jogkövetkezményekre irányadó szabályokat, az elévülés, a szankció-nyilvántartás és a közigazgatási bírság végrehajtásának szabályait. Szó lesz továbbá az önkormányzati rendeletekben szabályozható közösségi együttélésre vonatkozó rendelkezésekről, és ezek szankcionálásának lehetőségeiről is.
Fejezetek
A Szankció törvény alapján közigazgatási szabályszegés az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértés. Tehát közigazgatási szabályszegésnek minősül minden olyan jogsértés, amelynek megállapítása az Ákr. által szabályozott hatósági eljárásban történik.
Közigazgatási szankció alkalmazása objektív vagy szubjektív (vétkességi) felelősségen alapulhat. Objektív felelősség esetén a hatóság nem vizsgálja az elkövető személy vétkességét, tudati állapotát. A szankció kiszabásának alapja ez esetben a jogszabálysértés bekövetkezése és a jogértő személye közötti összefüggés. Ezzel szemben a szubjektív felelősségen alapuló közigazgatási szankció abban az esetben alkalmazható, ha megállapítható az elkövető közigazgatási szabályszegésért való felelőssége. A felelősség megállapítására legalább az ügyfél vétkessége (gondatlansága vagy szándékossága) esetén van helye, hacsak törvény gondatlanság esetén ki nem zárja szankció alkalmazását. Ha a jogsértés az ügyfél tevékenysége vagy mulasztása eredményeként bekövetkezett, és magatartása tekintetében legalább gondatlanság terheli felelősségre vonható a jogsértésért.
Közigazgatási szankció azzal a természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben foganatosítható, akinek, illetve amelynek a közigazgatási szabályszegésért való felelősségét megállapították, elkobzás alkalmazására viszont – a törvényi feltételek fennállása esetén – a felelősség megállapításának hiányában is sor kerülhet.
A Szankció törvény a következő közigazgatási szankciókat ismeri:
a) figyelmeztetés,
b) közigazgatási bírság,
c) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
d) elkobzás.
Törvény és eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet további közigazgatási szankciókat is megállapíthat.
A közigazgatási szankciók alkalmazásának különös szabálya alapján a hatóság nem alkalmazhat közigazgatási bírságot és tevékenység végzésétől történő eltiltást, ha a bíróság a jogsértő magatartást megvalósító természetes személyt ugyanazon tényállás alapján jogerős határozatban elítélte és vele szemben büntetést szabott ki, illetve intézkedést alkalmazott, vagy felmentette arra hivatkozással, hogy a bűncselekményt nem a vádlott követte el. Tehát ha a jogszabálysértés egyúttal bűncselekményt is megvalósított, és ugyanazon tényállás alapján a bíróság jogerősen büntetést vagy intézkedést alkalmazott, vagy megállapította, hogy a jogsértést nem a vádlott követte el, nem alkalmazható közigazgatási szankció az ügyben.
A Szankció törvény a közigazgatási szankció alkalmazásának határidejével kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket ezért a képzés ezen fejezetében átvesszük az elévülés szabályait. Valamint kitérünk a közigazgatási bírság végrehajtásával kapcsolatos teendőkre és a közigazgatási Szankciók Nyilvántartása tartalmára is.
Az Mötv. 8. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához, betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. E kötelezettségek tartalma illetőleg elmulasztásuk jogkövetkezményei önkormányzati rendeletben szabályozhatók, mivel az Mötv. 143. § (4) bekezdésének d) pontja felhatalmazza az önkormányzatot, hogy a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit rendeletben határozza meg.