A versenyszférában a foglalkoztatók (munkáltatók) és a foglalkoztatottak (munkavállalók) jogviszonyát (munkaviszony) az Mt. szabályozza, addig a közszférában az állami szervek, az önkormányzatok és a költségvetési szerveik által foglalkoztatottak jogviszonyára – főszabály szerint – ágazati jogszabályok az irányadók. A közalkalmazottak jogállását ezek közül az ágazati törvények közül a Kjt. szabályozza. A Kjt. sajátossága azonban, hogy mögöttes – szubszidiárius – jogszabályként az Mt-t rendeli alkalmazni, vagyis a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. a Kjt-ben foglalt eltérésekkel alkalmazandó (Kjt. 2. § (3) bekezdés). A Kjt. tehát csak a közalkalmazotti jogviszony speciális kérdéseit szabályozza.
Fejezetek
Amíg a versenyszférában a foglalkoztatók (munkáltatók) és a foglalkoztatottak (munkavállalók) jogviszonyát (munkaviszony) az Mt. szabályozza, addig a közszférában az állami szervek, az önkormányzatok és a költségvetési szerveik által foglalkoztatottak jogviszonyára – főszabály szerint – ágazati jogszabályok az irányadók. Ennek a részleteit vesszük gorcső alá ebben a fejezetben.
A közalkalmazotti jogviszony megszűnhet a törvény erejénél fogva (a közalkalmazotti jogviszony megszűnése), és megszűnhet a munkáltató vagy a közalkalmazott döntése alapján (a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése).
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén sem a közalkalmazottnak sem pedig a munkáltatónak nem szükséges külön döntést hoznia, jognyilatkozatot tennie a jogviszony megszűnésével kapcsolatban, az a törvény erejénél fogva ér véget.
A közalkalmazottak foglalkoztatására irányadók az Mt. szabályai. Az Mt. 51. §-a alapján a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni. A foglalkoztatással kapcsolatban az Mt. azt is előírja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat.
A Kjt. 61. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján „A”-tól „J”-ig fizetési osztályokba tagozódnak. A legalacsonyabb „A” fizetési osztályba a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök, míg a legmagasabb „J” fizetési osztályba az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak. Az egyes ágazatokban a közalkalmazottak által betölthető munkakörök fizetési osztályba sorolását és az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum előírásokat az ágazati rendeletek szabályozzák.