A víziközmű-szolgáltató társaságok működésének biztosításával kapcsolatos, a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó egyes szabályokról szóló Korm. rendelet A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) 5/F. §-a állapítja meg az ivóvízellátással és a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatás nyújtásáért felelős szervek – azaz az állam és a települési önkormányzatok – feladatait.
Az 5/F. § (5) bekezdése alapján ezeket a feladatokat azon felhasználási helyek vonatkozásában, amelyek ellátása közvetlenül kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű-rendszerekről történik, az állam látja el. A 485/2023. (X. 31.) Korm. rendelet – a veszélyhelyzet idejére – ezt a szabályt úgy módosítja, hogy az ellátásért felelős feladatait abban az esetben is az állam látja el, ha az állam csupán a víziközmű-rendszer többségi tulajdonosa.
A Vksztv. 5/H. § (3) bekezdése 2021-től lehetővé tette, hogy az ellátásért felelős önkormányzatok egyhangú döntéssel a víziközmű-rendszer, illetve a tulajdonukban álló víziközmű működtető eszközök tulajdonjogát térítésmentesen átruházzák az államra.
A Korm. rendelet ezt a szabályt – a veszélyhelyzet idejére – úgy módosítja, hogy a tulajdoni részesedés, valamint az eszközök tulajdonjoga egyszerű többségi döntéssel is átruházható az államra.
Ha a víziközmű-rendszer tulajdonosainak egy rész nem ruházza át az államra a tulajdonosi részesedését illetve a tulajdonjogát, tulajdonostársak maradnak, és – tulajdoni érdekeltségük értékének arányában – továbbra is viselik a közös tulajdonú víziközmű-rendszerrel kapcsolatos feladatokkal járó terheket és gyakorolják az azzal kapcsolatos jogokat, ugyanakkor – mint fent láttuk – az ellátásért felelős feladatait az állam látja el.
A Vksztv. 78. §-a úgy rendelkezett, hogy a 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződések tekintetében a víziközművek vagyonértékelését 2022. december 31. napjáig el kellett végeztetni. A vagyonértékelés az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a működési engedély kiadását megtagadja, ha az üzemeltetési szerződés nem felel meg a Vksztv. előírásainak, így tehát abban az esetben is, ha annak melléklete nem tartalmazza a vagyonértékelést.
Több víziközmű tekintetében azonban a tulajdonosok a törvényi előírás ellenére nem készíttették el a vagyonértékelést, így amennyiben ilyen víziközmű kerülne átadásra az állam tulajdonába, a rendszerre nem lehetne kiadni működési engedély. Ezért a Korm. rendelet alapján abban az esetben, ha az engedély módosítása az ellátásért felelős személyében bekövetkező változás miatt szükséges – és az üzemeltetési szerződés egyebekben megfelel a Vksztv. előírásainak – vagyonértékelés hiányában is kiadható a működési engedély. Ilyen esetben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a működési engedélyben kötelezi a tulajdonosokat a vagyonértékelés elvégeztetésére.
A Korm. rendelet fentiek mellett előírja továbbá, hogy az állam által átvett fejlesztési forrás összege az érintett víziközmű-vagyonra vonatkozó a gördülő fejlesztési tervben jóváhagyott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására használható fel.