A 2022. évi LI. törvény – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) módosításával – átalakítja a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezéseket. A módosítás – a 2023. július 1-jén vagy azt követően megnyíló öröklés vonatkozásában – lehetővé teszi örökös hiányában az önkormányzatok öröklését a következők szerint. Az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan esetében más örökös hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a törvényes örökös, annak az ingatlannak a kivételével, amelynek bármely alrészlete állami tulajdonba kerülése esetén a nemzeti földalapról szóló törvény hatálya alá tartozna, vagy gazdaságnak minősülő dologösszesség részét képezi. Az ingatlanon található azon ingó dolgokat is az önkormányzat örökli, amelyek az örökhagyó halálakor a tulajdonában álltak. Az önkormányzatnak azonban lehetősége van az örökséget visszautasítani, ebben az esetben az állam lesz az örökös (Ptk. 7:74. §).
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Hetv.) a 2022. évi LV. törvény azzal kapcsolatban módosítja, ha az örökhagyó halálakor ügyvéd volt. A módosítás oka, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény alapján az ügyfél halála esetén kijelölt irodagondnok hasonló feladatot lát el az elhunyt ügyvéd irodája vagyoni helyzetének felmérése és annak leltározása során, mint amilyent a jegyző a hagyaték leltározásakor végez. A módosítást az is indokolja, hogy a közjegyzők a hagyatéki eljárás során bekérték az irodagondnok eljárása során készített jegyzőkönyvet illetve leltárt és ezt a hagyatéki iratokhoz csatolták. Az ügyvédi irodában található iratok viszont ügyvédi titok tárgyai lehetnek, így az irodagondnok jegyzőkönyvének hagyatéki iratokhoz csatolása azt eredményezhette, hogy a hagyatéki eljárásban részt vevő személyek megismerhették az ügyvédi titkot tartalmazó jegyzőkönyv tartalmát.
A Hetv. 2023. január 1-től ezért úgy rendelkezik, hogy ha az örökhagyó halálakor ügyvéd volt, jegyzőkönyv felvétele helyett a hagyatéki leltárban ennek tényét, valamint az irodagondnok által készített nyitó jegyzőkönyv iktatószámát kell feltüntetni, ha azt az irodagondnok a hagyatéki leltár elkészültéig közölte (Hetv. 28. § (1a) bekezdés). Ezzel összefüggésben előírja a törvény azt is, hogy a helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről az ismert öröklésben érdekeltek mellett értesíteni kell az irodagondnokot is (Hetv. 29. § (2) bekezdés). Ilyen esetben a leltár felvétele során a jegyzőt és a közjegyzőt köti az irodagondnok azzal kapcsolatos nyilatkozata, hogy a hagyaték részét képező okirat ügyvédi iratőrzési kötelezettséggel terhelt, illetve az a nyilatkozat is, amely alapján az okirat, pénz, vagyontárgy ügyvédi letét tárgyát képezi (Hetv. 30. § (5) bekezdés).