A 2023. évi XXIV. törvény választási eljárásra vonatkozó törvényeket módosít. A módosítások egy része május 26-án lépett hatályba, míg további része december 1-én fog hatályba lépni.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) említett módosításai elsődlegesen az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat illesztik be a választási eljárás rendszerébe, így elsősorban a központi és a szavazóköri névjegyzék vezetésével valamint a választópolgárok névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeinek előterjesztésével kapcsolatos előírásokat érintik. Az új szabályok kiterjesztik az ügyfél-azonosítás lehetőségét a Központi Azonosítási Ügynök által nyújtott valamennyi azonosítási módra, továbbá bevezetik a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek intézése során az automatikus döntéshozatalt is.
A központi névjegyzékkel kapcsolatos új szabályok
Szintén 2023. december 1-től a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet – a fent ismertetett általános kapcsolattartási módok mellett (elektronikus azonosítást követően elektronikus űrlapon, bármely HVI-nél személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján) – benyújthatja
- az NVI-hez vagy a külképviseleti választási irodához levélben,
- a külképviseleti választási irodához személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján, vagy
- az NVI-hez elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton.
A levélben, a személyesen vagy a kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott kérelmet a választási iroda rögzíti a választási informatikai rendszerben és megindítja az eljárást (Ve. 91. §).
A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek a jövőben a választópolgár neve, születési neve, és születési helye mellett tartalmaznia kell a születési idejét, személyi azonosítója helyett pedig a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányszáma is megadható (Ve. 92. § (1) bekezdés). Az elektronikus azonosítást követően, elektronikus űrlapon benyújtott kérelemnek a fenti adatokat nem kell tartalmaznia, hiszen ezeket a rendszer az azonosítás során rögzíti. A Ve. rögzíti azt is, hogy elektronikus azonosítással ugyanazon kérelmező egy napon legfeljebb tíz kérelmet nyújthat be.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár központi névjegyzékbe vétele iránti kérelmének fentiek mellett viszont tartalmaznia kell azt a postacímet, ahová a választópolgár a szavazási levélcsomag eljuttatását kéri, vagy annak a településnek, illetve külképviseletnek a megjelölését, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánja venni. Ha a kérelmezőnek nincs ügyfélkapuja, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár köteles megadni azt az elektronikus levélcímet vagy azt a postacímet, ahová a választási iroda döntésének a megküldését kéri.
A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek
A névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek a jövőben is helyt kell adni, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai az alábbi okokból térnek el a központi névjegyzékben, a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásban vagy az útiokmány-nyilvántartásban szereplőktől:
- ékezethiba,
- írásmódbeli eltérés,
- földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,
- több utónév egyikének elhagyása,
- a „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése,
- az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, valamint ezek rövidítésének feltüntetése vagy
- adat más nyelven történő megadása.
Ezekben az esetekben is feltétel természetesen, hogy a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható legyen. Mivel az effajta eltérések az emberi beavatkozás nélküli automatikus döntéshozatal keretében – egyelőre – nem értékelhetők, az eltérés vizsgálatát, az adategyeztetést a kérelmező lakcíme szerint illetékes HVI, magyarországi lakcímmel nem rendelkező kérelmező esetén pedig az NVI közreműködésével kell elvégezni. A kérelem elbírálása automatikus döntéshozatal keretében csak ezt követően a folytatódhat (Ve. 93. §).
Az automatikus döntéshozatal lehetővé teszi a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek azonnali elbírálását, ezért a Ve. alapján az automatikus döntéshozatal keretében elbírálható kérelmeket a benyújtástól, illetve az eljárás megindításától számított legfeljebb huszonnégy órán belül el kell bírálni. Erre eddig öt nap állt a választási irodák rendelkezésére. Ha azonban a kérelem elbírálásával kapcsolatban adategyeztetés szükséges, a kérelmet a benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított három munkanapon belül kell elbírálni. Az akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása iránt, a szavazást megelőző második napon 10 óráig beérkezett kérelmet azonnal, de legfeljebb egy órán belül kell elbírálni (Ve. 94. §).
A kérelem érdemi elbírálása határozattal történik.
Végzésben kell visszautasítani a kérelmet abban az esetben, ha a kérelmező olyan tény bejegyzését kéri a központi névjegyzékbe, amely abban már szerepel, vagy ugyanazon kérelmében egymásnak ellentmondó tények bejegyzését kéri. A döntés aláírás és bélyegzőlenyomat nélkül érvényes (Ve. 95. §). A központi névjegyzékkel kapcsolatos döntés ellen legkésőbb a döntés meghozatalát követő tizenötödik napon lehet fellebbezést benyújtani (Ve. 235. §).
Ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a regisztráció során olyan külföldi lakóhelyet ad meg, amely eltér a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott lakóhelyétől (vagy a nyilvántartás nem tartalmaz külföldi lakóhelyadatot), akkor a választópolgár kérelme alapján kell rögzíteni a központi névjegyzékben lakóhelyet. A külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár külföldi lakóhelyének tehát az általa bejelentett külföldi lakóhelyet, ennek hiányában pedig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott külföldi lakóhelyet kell tekinteni (Ve. 83. § (3) bekezdés, 84/A. §).
Az NVI törli a központi névjegyzékből a magyarországi lakcímmel rendelkezőként névjegyzékbe vett választópolgárt, ha magyarországi lakcímét érvénytelenítették, vagy ha Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta. A névjegyzékből való törlés ilyen esetben nem érinti a képviselő mandátumát, így azt a képviselőt, akit a központi névjegyzékből fentiekre tekintettel töröltek, nem kell törölni a képviselői nyilvántartásból, ezért a névjegyzékből való törlésről az NVI nem értesíti a megbízólevelet átadó választási bizottságot sem (Ve. 97. § (3) bekezdés, Ve. 207. § (4) bekezdés).