A kiskereskedelmi tevékenység számos formában folytatható, például üzletben, mozgóbolt formájában, vásáron, közterületen, automatából vagy csomagküldő kereskedelem útján. Fontos szabályozási elem, hogy egyes termékek forgalmazása speciális korlátozások alá esik. Például automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer vagy szeszes ital. Üzleten kívüli kereskedelemben is tilos számos termék, mint például gyógyszer, élelmiszer vagy veszélyes anyagok forgalmazása. Nem tartoznak a Kertv. hatálya alá egyes speciális kereskedelmi tevékenységek, mint például az egészségügyi szolgáltatás vagy a dohánytermék-kiskereskedelem. Utóbbi kizárólagosan állami hatáskörbe tartozik, koncessziós szerződés alapján végezhető, dohánybolt működtetéséhez sem jegyzői bejelentés sem engedély nem szükséges.
A kereskedelmi tevékenység ugyanis bejelentés vagy – üzletköteles termékek esetében – engedély alapján folytatható.
A bejelentési és engedélyezési eljárás során a kereskedőnek részletes adatszolgáltatási kötelezettsége van, amelynek kapcsán igazolnia kell az üzlet használatának jogszerűségét is. Az üzlet bejelentésével és engedélyezésével kapcsolatban a jegyző jár el, de az eljárásban szakhatóságként több más hatóság is részt vesz. A népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal például vizsgálja a higiénés és egészségügyi követelmények, a katasztrófavédelmi hatóság a tűzvédelmi előírások megtartását, míg más szakhatóságok ellenőrzik a speciális termékek (például állatgyógyászati készítmények, növényvédő szerek) forgalmazási feltételeinek teljesülését az üzletben. A szakhatóságok részvétele biztosítja a fogyasztóvédelmi, közegészségügyi és közbiztonsági szempontok érvényesülését. A kereskedő köteles bejelenteni az adataiban bekövetkező változásokat, különösen a nyitvatartási idő módosítását. A jegyző a kereskedőkről közhiteles nyilvántartást vezet, amelyet közzé tesz az önkormányzat honlapján.
A Kertv. és annak végrehajtási rendeletei határozzák meg az üzletek működésével kapcsolatos követelményeket, egyes árucikkek forgalmazásának feltételeit, valamint az üzletek ellenőrzésével és a jogsértések esetén alkalmazandó jogkövetkezményekkel kapcsolatos szabályokat. Az üzleteknek azonban nem csupán a kereskedelmi szabályokat, hanem számos más területre vonatkozó előírást is be kell tartaniuk, mint például a tűzvédelmi, közegészségügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi és fogyasztóvédelmi rendelkezéseket.
Az üzletek kötelesek a vásárlókat jól látható módon tájékoztatni a panaszaikkal kapcsolatban eljáró szervekről, beleértve a jegyzőt, a kormányhivatalt, a járási hivatalt és a békéltető testületet. A vásárlók panaszainak rögzítésére szolgál a jegyző által hitelesített vásárlók könyve. Az ebbe bejegyzett panaszokat a kereskedő 30 napon belül köteles kivizsgálni és írásban megválaszolni. A válaszokat, valamint a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket három évig meg kell őrizni.
Az üzletekben árusító személyzetnek szakképesítéssel kell rendelkeznie, amelynek meglétét az ellenőrzések során dokumentumokkal is szükséges igazolni. Az üzletek nyitvatartási idejét a kereskedő határozza meg, figyelembe véve a vásárlási szokásokat, a munkavállalók és a lakókörnyezet érdekeit. Külön szabályok vonatkoznak az éjszakai és az ünnepek körüli nyitvatartásra, valamint a zajterhelés és egyéb hátrányos környezeti hatások csökkentésére. Egyes termékek – például szeszes italok, dohánytermékek és szexuális áruk – forgalmazására is eltérő előírások irányadók. Ezeket a termékeket szigorúan szabályozott körülmények között lehet árusítani, figyelembe véve a fiatalkorúak védelmét. Tilos például szeszes italt árusítani 18 éven aluliak részére, valamint nevelési-oktatási intézmények közelében.
Mint említettük a Kertv. állapítja meg a kereskedelemre vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket is. Ezek közé tartozik az üzlet ideiglenes vagy azonnali bezáratása, közigazgatási bírság kiszabása, valamint az engedély visszavonása illetőleg az üzlet nyilvántartásból való törlése. Engedély nélkül folytatott kereskedelmi tevékenység esetén például, a jegyző azonnal bezárathatja az üzletet.
A vásárok és a piacok üzemeltetése engedélyhez kötött, míg a helyi termelői piac és bevásárlóközpont üzemeltetése bejelentés alapján történhet. A jegyző a vásárokról és piacokról is nyilvántartást vezet. A vásár idényjellegű, meghatározott eseményekhez vagy naptári napokhoz kötődő kereskedelmi tevékenység, míg a piac rendszeres, akár napi szintű értékesítési helyszín. A helyi termelői piacokon kizárólag a környékről származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek árusítása történhet. A helyi termelői piacokra vonatkozó külön előírás, hogy az üzemeltetőnek napi nyilvántartást kell vezetnie az ott árusító kistermelők nevéről, címéről és az általuk árusított termékekről.
A vásároknak és a piacoknak is meg kell felelniük a jogszabályokban meghatározott építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és tűzvédelmi követelményeknek. A vásár és piac rendjét az üzemeltető határozza meg, és ezt köteles a vásárlók számára is jól látható módon közzétenni, gondoskodnia kell továbbá a vásárlói panaszok kezeléséről, a hulladék megfelelő gyűjtéséről és elszállíttatásáról is. Az egyidejűleg 300 főnél nagyobb befogadó képességű vásárok és piacok, valamint azon szabadtéri vásárok esetében, amelyeken a több mint 1000 fő megjelenése várható, biztonsági terv készítése is kötelező, amely baleset- és katasztrófavédelmi előírásokat és menekítési tervet is tartalmaz.
A vásárok és piacok működését, valamint az ott folytatott kereskedelmi tevékenységet a jegyző, a kormányhivatal, a járási hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is ellenőrizheti. Ha a vásár, piac vagy bevásárlóközpont nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, súlyosabb jogsértés feltárása esetén a jegyző az engedélyt visszavonja és a kereskedelmi egységet bezáratja.