A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 2. pontja alapján a közvilágításról való gondoskodás a helyi önkormányzat feladata. A közvilágítás működtetésével kapcsolatos szabályokat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet tartalmazza, az útvilágítás szabványát pedig az MSZ EN 13201 Útvilágítás szabványsorozat állapítja meg. Fentiektől eltérően a Kormány a 449/2022. (XI. 9.) Korm. rendeletben felhatalmazta a települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy a település közvilágításának időtartamával, illetve mértékével kapcsolatos kérdéseket rendeletben szabályozza. A kormányrendelet az önkormányzati rendelet megalkotásához csupán annyi támpontot ad, hogy azt a közbiztonsági, vagyon- és személyvédelmi, valamint közútbiztonsági szempontokra figyelemmel kell megalkotni.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232. §-a hatalmazza fel a képviselő-testületet, hogy a hivatalában a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendeljen el. A Kttv. az igazgatási szünettel kapcsolatban azt az egy kikötést tartalmazza, hogy az igazgatási szünet idején kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét.
Az igazgatási szünet szabályai
A 460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet a 2022. december 22-től 2023. január 6-ig tartó időszakra elrendelt igazgatási szünetre alkalmazandó – a Kttv-től eltérő – szabályokat állapítja meg. Az igazgatási szünetet a képviselő-testület határozattal rendelheti el, az elrendeléséről szóló képviselő-testületi határozatot 2022. november 30-ig a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A rendelet előírja, hogy az igazgatási szünet elrendelése esetén figyelembe kell venni
- a munkahely és az álláshelyen ellátott feladatok, illetve a munkakörök sajátosságait,
- azt, hogy az igazgatási szünet ne okozzon a közfeladatok ellátásában aránytalanul nagy sérelmet, és
- azt, hogy a hivatal halaszthatatlan közfeladatainak folyamatos és zavartalan ellátása biztosított legyen.
A foglalkoztatottak részére az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kell kiadni azon napok kivételével, amelyekre a munkáltató munkavégzést rendel el a foglalkoztatott részére, továbbá amelyeken a foglalkoztatott jogszabály alapján mentesül a rendelkezésre állási, illetve a munkavégzési kötelezettsége alól.
A szabadság kiadása során nem kell figyelembe venni azt az előírást, hogy a foglalkoztatott a szabadsága egy részével maga rendelkezik. Ha a foglalkoztatott 2022. évben esedékes szabadsága nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni a részére már 2022-ben is. A foglalkoztatott abban az esetben is mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, ha jogviszonya az igazgatási szünet ideje alatt szűnik meg, és nem rendelkezik elegendő szabadsággal.
Az igazgatási szünet időtartama alatt a hivatal nem látja el a feladatait, és az ügyfélfogadás is szünetel, ezért a 2022. december 22-től 2023. január 6-ig tartó időszak nem számít bele
- a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe,
- azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben a hivatal félként vesz részt,
- a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe,
- a szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe,
- az olyan eljárás ügyintézési határidejébe, amelyben a hivatal ügyfélként vesz részt, vagy amely vele szemben indult, vagy amely igazgatási szünet alatti megkeresésével jár,
- a hivatal, illetve annak vezetője által indított bármely jogorvoslati eljárás kezdeményezésnek határidejébe, valamint
- a postai küldemények rendelkezésre tartási határidejébe.
Nem szükséges továbbá a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek átvételét sem elvégezni az igazgatási szünet idején.
A munkáltatói jogkör gyakorlója az igazgatási szünet alatt is jogosult a munkavégzés elrendelésére annak érdekében, hogy a hivatal halaszthatatlan közfeladatainak folyamatos és zavartalan ellátása biztosított legyen. Ezzel kapcsolatban a következő szabályokat állapítja meg a rendelet. Az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendeléséről annak időpontját megelőzően legalább két nappal kell tájékoztatni a köztisztviselőt. A felmentési, illetve felmondási idejét töltő foglalkoztatott számára kizárólag az igazgatási szünet azon részére rendelhető el munkavégzés, amely vonatkozásában nem mentesítette a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól.
Az igazgatási szünet alatt elrendelt munkavégzés során a foglalkoztatott a kinevezésben meghatározottól eltérő munkavégzési helyen is foglalkoztatható, azonban ebben az időszakban is alkalmazni kell a Kttv. kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásra vonatkozó azon előírását, amely alapján ez nem járhat aránytalan sérelemmel a köztisztviselő számára, továbbá átirányításra, kirendelésre csak akkor kerülhet sor, ha a másik munkakörbe tartozó feladat ellátása megfelel a köztisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének. Nem rendelhető ki és beleegyezése nélkül nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésre a köztisztviselő várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a kiskorú gyermekét egyedül nevelő vagy tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselő, továbbá az sem, akinek ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapították. Az igazgatási szünet alatti munkavégzés nem minősül a Kttv. szerinti rendkívüli munkavégzésnek, ezért ennek ellenében sem szabadidő, sem külön díjazás nem illeti meg a köztisztviselőt.