Fontos, hogy mindenkinek – így teljesen cselekvőképes személynek személyesen, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen vagy teljesen korlátozott nagykorú személy pedig törvényes képviselője útján – joga van ahhoz, hogy háziorvost vagy házi gyermekorvost válasszon.
Háziorvos-választás
A háziorvosi szolgálat működését a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) – szerződés alapján – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozza. Ezért az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (érvényes TAJ-kártyával rendelkezők részére) az ellátás igénybevétele ingyenes.
A biztosított (vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult más személy) betegsége esetén általában a választott háziorvosához fordulhat. Vannak olyan esetek, amikor ez nem lehetséges, valaki a választott háziorvosát felkeresni nem tudja, mivel a beteg éppen nem tartózkodik annak közelében. Ilyenkor annál a NEAK által finanszírozott háziorvosánál vehető igénybe az ellátás, amelynek ellátási területén a beteg tartózkodási helye van.
Mi a különbség háziorvos és házi gyermekorvos között?
A jogszabály a házi gyermekorvosi ellátást a 14. életévét be nem töltött személyek számára biztosítja. Felkérésre a 14-18. év közötti személyeket is elláthatja. A nagykorúság betöltése után tehát a házi gyermekorvos helyett mindenképpen új (felnőtt) háziorvost kell választani.
A jogszabályi háttér a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet. Magyarországon szabad orvosválasztás van. A háziorvos választása a választani kívánt háziorvosnál történő jelentkezéssel veszi kezdetét. Ha a háziorvos a jelentkezést elfogadja, az őt választó személy (jelentkező személy) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét nyilvántartásba veszi, és igazolást állít ki a jelentkező személy részére arról, hogy háziorvosi ellátását vállalta. Az igazoláson fel kell tüntetni a háziorvos nevét, a háziorvosi szolgáltató rendelőjének címét és telefonszámát. Az igazolással egyidejűleg a háziorvos a jelentkező személyt nyilvántartásba veszi, és kiállítja a „Beteg törzskartonja” elnevezésű nyomtatványt.
Az orvos a jelentkezést elutasíthatja, de csak különösen indokolt esetben utasítható el annak a személynek a jelentkezése, akinek lakóhelye a háziorvos ellátási területén (körzetében) van. Abban az esetben is el kell látnia a területén lakó beteget, ha az más háziorvost nem választott és ellátatlansága az egészségét károsító vagy a gyógyulást lassító állapotromláshoz vezetne.
Háziorvos csak háziorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező személy lehet. A hivatkozott rendelet 2021. március 26-ától hatályos 4. § (8) bekezdése szerint a háziorvos az alapellátás keretében az egyéb szakképesítésének megfelelő egészségügyi szolgáltatást is nyújthat. Igen sok helyen azonban betöltetlenek a háziorvosi praxisok.
Egy nem túl régi adat szerint több mint 700 ezer magyar ember él olyan körzetekben, ahol betöltetlen a háziorvosi praxis.
Közülük több mint félmillióan szembesülnek azzal, hogy tartósan (több mint fél éve) nincs állandó háziorvosuk, nagyjából 150 ezer embert pedig több mint öt éve nem lát el állandó háziorvos. Ha hiányzik valahonnan az állandó háziorvos, az nem azt jelenti, hogy ott ellátatlanul marad a lakosság. Ilyenkor helyettesítéssel oldják meg, hogy egy település vagy városrész se maradjon ellátatlanul. A helyettesítés rendszerint azzal jár, hogy a kevesebb ideig tud ott rendelni a helyettesítő orvos vagy messzebb lévő településre kell utaznia a betegeknek az alapellátásért.
Ezért a rendelet 2020. december 27-étől megengedi, hogy az önkormányzattal megkötött szerződés megkötését követően háziorvostan szakorvosi szakképesítés nélkül is elláthat területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi feladatokat – a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséig, de legfeljebb a háziorvosi tevékenység megkezdésétől számított 5 évig – az a szakorvos, aki a rendelet meghatározott más szakképesítássel rendelkezik [rendelet 11. § (4) bekezdés].
Háziorvos-váltás
Évente egy alkalommal indokolás nélkül, ezen túlmenően indokolt esetben lehet átjelentkezni másik háziorvoshoz.
Indokolt az átjelentkezés a tartózkodási hely megváltozása esetén, illetve minden olyan esetben, amikor a választott háziorvos felkeresése akadályba ütközik.
Más háziorvoshoz történő átjelentkezéskor az átjelentkezést elfogadó háziorvos az érintett személy írásbeli hozzájárulásával átkéri az őt választó személy előző háziorvosától az egészségügyi törzskarton adattartalmát. Vagyis nem is kell találkoznunk régi háziorvosunkkal! Az újonnan választott háziorvos az előbb mondottak szerint igazolja, hogy az átjelentkezett személy orvosi ellátását vállalja.
A választást követő esetleges körzetmódosítás, illetve rendelési idő változása a bejelentkezett személyek ellátását – ha átjelentkezés nem történik – nem érinti.
A jelentkező, illetve átjelentkező személy egészségügyi törzskarton adattartalmát az érintett személy beleegyezése nélkül más háziorvosnak átadni nem lehet. Az érintett személy hozzájárulását kell vélelmezni, ha a választott háziorvos feladatait annak körzetében (rendelőjében) időlegesen vagy véglegesen más orvos látja el.
Amennyiben az ezzel kapcsolatos kérdésekben valamely vitára kerülne sor, ebben a jelentkező személy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala dönt.
A háziorvos-választás elősegítése céljából a települési önkormányzat jegyzője közszemlére teszi, valamint az önkormányzat honlapján közzéteszi a háziorvosi körzetek területi elhelyezkedését, továbbá a körzetek lakosságának orvosi alapellátását végző háziorvosok nevét és képesítési adatait. A háziorvosi körzeteket érintő változásokat – ideértve a háziorvos helyettesítését, illetve a személyében bekövetkezett változást – a közszemlére tétel során, valamint az önkormányzat honlapján folyamatosan aktualizálni kell.
Az orvosválasztás jogát a teljesen cselekvőképes személy személyesen, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen vagy teljesen korlátozott nagykorú személy pedig törvényes képviselője útján gyakorolja.
Megjegyezzük, hogy egyébként minden háziorvos a Magyar Orvosi Kamara orvosetikai normáival összhangban tájékoztatást adhat saját személyéről, gyógyító munkájának tárgyi feltételeiről és a háziorvosi szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokról. A háziorvos e tevékenysége során más orvosra vonatkozóan semmilyen tényt, adatot nem közölhet.
A gyógyító-megelőző alapellátás keretében a háziorvos legfontosabb feladatkörébe tartozik különösen az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve szükség esetén szakorvosi vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálatra, gyógykezelésre való utalása.
Feladatait a háziorvos és a házi gyermekorvos fő szabályként a rendelőjében, különösen indokolt esetben azonban a beteg otthonában is elláthatja. A háziorvos tevékenységét – a házi gyermekorvos kivételével – ápoló igénybevételével végzi. Ahol terhes- és gyermekellátás is történik, a háziorvos feladatait védőnő közreműködésével látja el. A házi gyermekorvos feladatait védőnő közreműködésével, valamint gyermekápoló vagy asszisztens igénybevételével végzi. Őket mi csak nővérként emlegetjük a rendelőben.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a TAJ – kártyáját, valamint – 14 éven felüliek esetén – a személyazonosságot igazoló okmányát (mint például a személyazonosító igazolvány) a háziorvoshoz fordulás során vigyük magunkkal, hiszen csak azok előzetes bemutatásával nyújtható háziorvosi ellátás.
Sokan rendelkeznek már elektronikus személyi igazolvánnyal. Ez már tartalmazza a TAJ – számot is. Ugyanakkor ilyenkor is javasolható a TAJ-kártya megléte, hiszen sok rendelőben még nem rendelkeznek a szükséges technikai felszereltséggel (nincs leolvasó készülék).
Az orvos az ellátást megelőzően ellenőrzi, hogy a beteg szerepel-e az ellátásra jogosultakról vezetett NEAK nyilvántartásban.