2022. június 1. napjával megszűnt a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása és az állampolgárok életének, egészségének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzet, de felváltotta azt az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel kihirdetett veszélyhelyzet (180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet), amelynek hatálya alatt a Kormányt az eddigiekhez hasonló különleges jogkörök illetik meg, azaz egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet és egyéb rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
A korábbi veszélyhelyzet megszűnésével és az új veszélyhelyzet kihirdetésével kapcsolatban több új jogszabály is megjelent. A következőkben ezeknek a jogszabályoknak – a települési önkormányzatokat is érintő – szabályait ismertetjük.
Egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályának fenntartása
A 190/2022. (V. 26.) Korm. rendeletben intézkedett a Kormány egyes, a koronavírus-világjárvánnyal kapcsolatos rendkívüli jogkörében elfogadott kormányrendelet hatályának a fenntartásáról a háborúra tekintettel elrendelt veszélyhelyzet idejére.
A kormányrendeletben felsorolt rendeletek a 2022. május 31-én hatályos szövegükkel, 2022. június 1-én újra hatályba lépnek, azaz hatályuk így folyamatos lesz.
A rendelet a korábbi veszélyhelyzet megszűnésével és az új veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben arról is rendelkezik, hogy ahol a korábbi veszélyhelyzet alapján kihirdetett rendelet 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet említ, azon a 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet – azaz az Ukrajnában dúló háborúra figyelemmel kihirdetett veszélyhelyzetet – is érteni kell.
A SZÉP Kártya juttatásokra vonatkozó szabályok
A 150/2021. (III. 27.) Korm. rendelet alapján a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthat fel. A 781/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás 2022. július 1-ig élelmiszer vásárlására is felhasználható.
Hatályban maradnak továbbá a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján az ukrajnai háborúval összefüggésben kiadott következő kormányrendeletek is:
- az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet,
- a veszélyhelyzet ideje alatt a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 87/2022. (III. 7.) Korm. rendelet (amely alapján az Ukrajna területéről 2022. február 24. napján vagy azt követően érkezett olyan személyek mentesek az idegenforgalmi adó alól,
- az Ukrajna területéről érkezett, ukrán állampolgársággal rendelkező személyek munkavállalásának támogatásáról szóló 96/2022. (III. 10.) Korm. rendelet,
- a veszélyhelyzet ideje alatt a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 104/2022. (III. 12.) Korm. rendelet,
- a veszélyhelyzet ideje alatt szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek foglalkoztatásával és juttatásaival kapcsolatos egyes szabályokról, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet,
- az Ukrajnából menekült egészségügyi dolgozók magyarországi foglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 121/2022. (III. 28.) Korm. rendelet,
- a veszélyhelyzetre tekintettel az Ukrajna területéről kísérővel érkezett gyermekek gyermekfelügyelettel történő ellátásáról szóló 147/2022. (IV. 14.) Korm. rendelet,
- az ukrajnai válsággal összefüggő egyes, az egészségügyi ellátást érintő adatkezelési kérdésekről szóló 171/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet,
- az ukrán állampolgársággal rendelkező személyek foglalkoztatásának támogatásáról szóló 172/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet,
- az ukrán állampolgársággal rendelkező személyek egyes költségvetési szerveknél való foglalkoztatásának támogatásáról szóló 173/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet.
Továbbá – mivel a rendelet alapján a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet hatályban marad június 1-ét követően is – a rendelet kizárja a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvénynek a folyamatban levő közérdekű adatigénylésekre vonatkozó átmeneti előírásainak alkalmazását.
Itt említjük meg a 196/2022. (V. 27.) Korm. rendeletnek a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvénynek a települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásait megállapító 2. mellékletét kiegészítő előírását, amely a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 814/2021. (XII. 28.) Korm. rendeletet egészíti ki. Eszerint a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása jogcímen megillető támogatás (1.3.1.) elszámolásakor – a költségvetési törvényben eredetileg meghatározott kormányzati funkciók mellett – a „Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása” kormányzati funkción elszámolt kiadások is figyelembe vehetők (814/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése).
A veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos újabb szabályok
A 2022. évi V. törvény a koronavírus-járvánnyal összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos szabályozási kérdésekről rendelkezik. Új szabályokat állapít meg a koronavírus elleni kötelező védőoltással és a védettségi igazolvánnyal kapcsolatban, emellett a korábban a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggésben elfogadott törvényeket is módosít.
A védőoltás foglalkoztatási feltételként történő előírása
Az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alapján a polgármester az önkormányzati fenntartásban működő bentlakásos ellátást nyújtó szociális szolgáltatónál és szociális intézményben írhatta elő alkalmazási feltételként a védőoltás felvételét. A 2022. évi V. törvény úgy rendelkezik, hogy – a munkáltató eltérő döntése hiányában – 2022. június 15-én megszűnik az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alapján elrendelt fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadság, és a foglalkoztatott tovább foglalkoztatható. A törvény átmeneti rendelkezése azonban megengedi, hogy a munkáltató a fenti intézményekben a veszélyhelyzet megszűnését követően is megkövetelje alkalmazási feltételként a védőoltás felvételét, és az ezt elmulasztó foglalkoztatottak fizetés nélküli szabadságát a védőoltás felvételéig, illetve a védőoltás felvételének elrendelésétől számított egy évig fenntartsa. Az erre vonatkozó döntést 2022. június 15-ig kell meghozni, és a döntésről elektronikus úton vagy papír alapon haladéktalanul tájékoztatni kell az érintett foglalkoztatottakat.
Ha a munkáltató a fizetés nélküli szabadság fenntartásáról dönt, akkor alkalmaznia kell az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) új, a védőoltás kötelező elrendelésére vonatkozó – az alábbiakban ismertetett – rendelkezéseit is azzal, hogy a határidők számítása nem kezdődik újra. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató már a veszélyhelyzet idején döntött a kötelező védőoltás elrendeléséről, és e döntését továbbra is fenntartja, a védőoltás felvételére rendelkezésre álló határidőt és a fizetés nélküli szabadság időtartamát nem érinti a veszélyhelyzet megszűnése.
A fizetés nélküli szabadság a járványügyi készültség megszűnéséig, de legfeljebb egy évig tarthat. (A veszélyhelyzet megszűnésétől függetlenül ugyanis a járványügyi készültség továbbra is érvényes, annak indokoltságát a Kormány három havonta felülvizsgálja.) Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság ideje alatt felveszi a védőoltást, és ennek tényét az Eütv-ben előírtaknak megfelelően igazolja, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti. Az a foglalkoztatott pedig, aki az oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a mentesülés megszűnését követően az Eütv. új szabályai alapján kötelezhető a védőoltás felvételére, és az oltás elmulasztása esetén vele szemben már az Eütv. szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók (természetesen csak abban az esetben, ha a járványügyi készültség a mentesülés megszűnésének időpontjában még fennáll).
Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt vagy a járványügyi készültség időközben megszűnik, és a foglalkoztatott a védőoltást még akkor sem vette fel, a munkáltató a jogviszonyt végkielégítésre való jogosultság nélkül felmentéssel vagy felmondással, azonnali hatállyal megszüntetheti, vagy a foglalkoztatottat tovább foglalkoztathatja. A jogviszony megszüntetése tehát nem kötelező, csupán lehetőség a munkáltató számára. A törvény rögzíti azt is, hogy ha a munkáltató a jogviszony megszüntetése mellett dönt, a jogviszony védőoltás felvételének elmulasztása miatti megszüntetése a foglalkoztatottnak felróható okból történő megszüntetésnek minősül.
A törvény átmeneti szabálya rendelkezik arról az esetről is, ha a foglalkoztatottal szemben – az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alapján – fizetés nélküli szabadság elrendelésnek volt helye, azonban a dolgozó a fizetés nélküli szabadság letöltését valamilyen okból nem kezdte meg. A törvény szerint ennek a foglalkoztatottnak is megszüntethető a jogviszonya a fenti szabályok alkalmazásával (2022. évi V. törvény 11. §).
A 2022. évi V. törvény kiegészíti az Eütv-t a védőoltás munkavégzési feltételként történő előírásának szabályaival. Az Eütv. új szabályai általános jelleggel felhatalmazzák a munkáltatót, hogy az állami vagy önkormányzati fenntartásban vagy tulajdonban működő szervnél, intézménynél vagy gazdasági társaságnál foglalkoztatottak számára – a fenntartó, illetve a tulajdonos jóváhagyásával – a munkavégzés feltételeként előírja a védőoltás kötelező felvételét az állami és önkormányzati feladatok folyamatos ellátásának biztosítása, valamint a foglalkoztatottak, az ügyfelek, a tanulók, a gondozottak, az ápoltak és egyéb ellátottak egészségének védelme érdekében. A védőoltás kötelező felvételének előírására járványügyi készültség elrendelése esetén van lehetősége a munkáltatónak. A törvény lehetőséget biztosít arra is a fenntartó illetve tulajdonos részére, hogy határidő tűzésével kötelezze a munkáltatót a védőoltás alkalmazási feltételként történő előírására, ha saját hatáskörben ezt nem kezdeményezné.
A védőoltás felvételének határideje – a veszélyhelyzet idején kiadott kormányrendeletekben foglaltakkal megegyezően – egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, többdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. A munkáltató elektronikus úton vagy papír alapon köteles tájékoztatni a foglalkoztatottat a védőoltás előírásáról. A törvény alapján sem kötelezhető a védőoltás felvételére az a személy, aki számára egészségügyi okból ez ellenjavallt, és ezt a munkáltató felé igazolja. A védőoltás egészségügyi indokból történő ellenjavallatáról szóló orvosi szakvéleményt a munkáltató szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában pedig a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.
Ha a foglalkoztatott a védőoltást a rendelkezésére álló határidőn belül nem veszi fel, részére fizetés nélküli szabadságot kell elrendelni. Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot az igazolás benyújtását követően haladéktalanul megszünteti, és a dolgozó tovább foglalkoztatja. Az a foglalkoztatott, aki az oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesült a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a mentesülés megszűnését követően kötelezhető a védőoltás felvételére.
A kormányrendeletben megállapított szabályokkal megegyezően rendelkezik a törvény a védőoltás felvételét megtagadó – és a védőoltás felvétele alól egészségügyi okból sem mentesülő – foglalkoztatott jogviszonyával kapcsolatban. A dolgozó jogviszonya – végkielégítésre való jogosultság nélkül – felmentéssel, illetve felmondással, azonnali hatállyal megszüntethető a járványügyi készültség megszűnésének napjával, de legkorábban hat hónap elteltével, vagy a járványügyi készültség ideje alatt, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy év letelt. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fentiek szerinti megszüntetése a foglalkoztatottnak felróható okból történő megszüntetésnek minősül.
Ha viszont a munkáltató nem szünteti meg a foglalkoztatott jogviszonyát, a járványügyi készültség utolsó napjával a fizetés nélküli szabadság megszűnik, és a dolgozó tovább foglalkoztatható. A törvény tehát a munkáltató döntésétől teszi függővé, hogy az oltás felvételének elmulasztását milyen mértékű kötelezettségszegésnek minősíti, azaz megszünteti vagy fenntartja-e az oltást visszautasító dolgozó jogviszonyát a járványügyi készültség megszűnését követően (Eütv. 42. §).
A védettségi igazolványra vonatkozó új szabályok
Az Eütv. módosítása általános jelleggel felhatalmazza a Kormányt, hogy az emberi egészségre kiemelten veszélyes vagy az emberi életre veszélyes, járványos megbetegedés okozására alkalmas fertőzés esetében rendeletben állapítsa meg a fertőző betegségből való felgyógyulás illetve a védőoltás felvétele igazolásának szabályait.
A védettségi igazolvány kiadásának eljárási szabályai és a tartalmára vonatkozó előírások is beépülnek az Eütv-be.
Az Eütv. felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében meghatározhatja azon szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, amelyek kizárólag érvényes védettség igazolásával vehetőek igénybe, illetve amelyekbe az érintett kizárólag érvényes védettség igazolásával léphet be. A Kormány rendeletében meghatározott esetekben továbbá a védettség igazolása mentesítést adhat jogszabályban előírt járványügyi korlátozó intézkedések betartása alól. A Kormány rendeletében meghatározhatja azon személyek körét is, akiknek nem kell védettséget igazolnia, és a védettségi igazolvány érvényességének időtartamát is Kormányrendelet állapítja meg. Az Eütv. alapján a védettségi igazolvány hivatalbóli kiállítása díjmentes, a kérelemre történő kiállításáért viszont igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A védettségi igazolvány hivatalból és kérelemre történő kiállításának eseteit viszont kormányrendelet állapítja meg (Eütv. 74/C-74/K. §).
Az Eütv. védettségi igazolványra vonatkozó új szabályai alapján adta ki a Kormány a koronavírus elleni védettségi igazolvánnyal kapcsolatos részletszabályokról szóló 188/2022. (V. 26.) Korm. rendeletet. Az Eütv. felhatalmazása alapján a Korm. rendelet a SARS-CoV-2 koronavírus okozta megbetegedés elleni védettség igazolásával kapcsolatos szabályokat állapítja meg. A rendelet alapján védettség hivatalosan kizárólag oltottság esetén igazolható, a koronavírus betegségből történő igazolt felgyógyulásra tekintettel nem adható ki védettségi igazolvány. A védettség már a védőoltás beadásának – többdózisú oltóanyag esetén az első dózis beadásának – napjától érvényes. A Korm. rendelet alapján a védettség igazolása hatósági igazolvány illetve applikáció útján történik, a védettségi igazolvány és az applikáció adattartalmát és érvényességét is a rendelet állapítja meg.
A 2022. évi V. törvény a külföldön kapott Covid19 elleni védőoltás magyarországi regisztrációjával összefüggő szabályokat is megállapít, az uniós digitális Covid-igazolvány kiállításának részletszabályairól pedig a 189/2022. (V. 26.) Korm. rendelet rendelkezik.
A 2022. évi V. törvény egyes átmeneti rendelkezései
A 2022. évi V. törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvényt is kiegészíti. A kiegészítés alapján a veszélyhelyzet ideje alatt esedékes felülvizsgálatra hivatkozva pénzbeli szociális ellátásra való jogosultság legkorábban 2022. augusztus 31-ével szüntethető meg (2021. évi XCIX. törvény 96. § (1a) bekezdés). Ha pedig a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli ellátás rendszeres felülvizsgálata, vagy a felülvizsgálat iránti eljárás megindítása a veszélyhelyzet ideje alatt vált esedékessé, a felülvizsgálatot – a 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésének (vagyis a veszélyhelyzet megszűnésének) hónapját követő második hónap utolsó napja helyett – 2022. október 31-éig kell megindítani. A 2020. november 4-e és 2022. június 30-a között lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya 2022. augusztus 31-éig hosszabbodik meg (2021. évi XCIX. törvény 96. § (3) bekezdés).
A 2022. évi V. törvény kiegészíti a 2021. évi XCIX. törvénynek a díjemeléssel illetve az új díjak megállapításával és a meglévő díjak új kötelezetti körre történő kiterjesztésével kapcsolatos szabályait is. Az új díj bevezetésének tilalma a kiegészítés alapján nem vonatkozik a 2020. december 17-ét követően nyilvántartásba vett óvodákban a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díjak bevezetésére továbbá a díjemelési és új díj megállapítási tilalom nem vonatkozik az önkormányzati tulajdonban vagy üzemeltetésben lévő közfürdő által alkalmazott díjakra sem.
A 2021. évi CXXX. törvény lejárt okmányok érvényességének meghosszabbításával kapcsolatos kiegészítése alapján a 2020. március 11. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél 2022. június 30-ig érvényes.
A 2022. évi V. törvény az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt az alábbi szabállyal egészíti ki. Ha az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az időközi költségvetési jelentéssel és időközi mérlegjelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét a veszélyhelyzet ideje alatt el nem hárítható ok vagy körülmény miatt nem vagy késedelmesen teljesítette, az adatszolgáltatási kötelezettség a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztését követő hónap utolsó napjáig (azaz 2022. július 31-ig) teljesítheti. Ebben az esetben a kincstár a bírság kiszabásától eltekinthet, amennyiben a mulasztás oka a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben merült fel (Áht. 111/L. §).
A foglalkoztatott a keresőképtelen állományba vételre vonatkozó orvosi igazolást a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig elektronikus úton (e-mailben) is továbbíthatja a foglalkoztató részére. Ilyen esetben a foglalkoztató az igazolás átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni (2022. évi V. törvény 4. §).