A praxisközösség – az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény alapján – a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, az alapellátást nyújtó fogorvosi és a védőnői szolgáltatók feladatainak ellátására jöhet létre, célja az egészségügyi alapellátáshoz tartozó megelőző ellátások hatékonyabb nyújtása. A praxisközösségek szervezetét több cikkünkben is elemeztük; ezek szerint praxisközösség működhet:
- egyesült praxisközösség,
- integrált praxisközösség,
- praxisközösségi konzorcium
formájában.
Az 502/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet 2021. augusztus 21-től módosítja a praxisközösségekről szóló 53/2021. (II. 9.) Korm. rendeletet. A jogszabály május végi módosítása után az 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet most azzal az új szabállyal egészül ki, hogy járásonként legalább öt szolgálat részvételével egy járási fogorvosi praxisközösség hozható létre, amelyben kizárólag fogorvosi szolgálatok vehetnek részt. A járási fogorvosi praxisközösség az illetékes kollegiális szakmai vezető fogorvos koordinációja mellett működik (2. § (4a) bekezdés).
A járási fogorvosi praxisközösségre irányadók a háziorvosi és a házi gyermekorvosi praxisközösségekre vonatkozó szabályok, de ezek mellett a működésével kapcsolatban a következő előírásokat is tartalmazza a rendelet. A járási fogorvosi praxisközösség – a praxisközösséghez tartozó egyes szolgáltatók által biztosítandó heti kötelező 4 óra prevenciós rendelésen felül – köteles hetente további legalább 4 órában praxisonként 3600 fő létszám feletti, praxisközösségben egybeszámított minden további 900 fő után legalább további 1 órában prevenciós rendelést biztosítani. Az önkormányzat kezdeményezésére a praxisközösségnek el kell látnia a járásban működő tartósan betöltetlen, alapellátást nyújtó fogorvosi körzetekhez tartozó lakosságot, és közre kell működnie a fogorvosi ügyeletben is. A praxisközösségnek továbbá emelt szintű fogászati szűrőprogramokat és prevenciós ellátást is biztosítania kell. A praxisközösség a fogászati alapellátás mellett fogászati szakellátás körébe tartozó feladatokat is elláthat (4/B. §).
A rendelet alapján létrejönnek a járási alapellátási központok, amelyek a városi kórházak, járási szintű járóbeteg szakellátók területén kerülnek kialakításra, és az Országos Kórházi Főigazgatóság szervezeti egységeiként működnek. Szakmai irányításukat az érintett járás területén illetékes kollegiális szakmai vezetők végzik. A járási alapellátási központban a területi kollegiális szakmai vezető mellett egy alapellátási koordinátor működik. A járási alapellátási központ feladata a járásban működő praxisközösségek munkájának szervezése, a munkamegosztás koordinációja, a szakmai színvonal megtartása és a többletszolgáltatások optimális üzemméret mentén történő biztosítása. A járási alapellátási központ – a kollegiális praxisközösségekkel együttműködésben – egészségügyi alapellátási és egészségügyi alapellátási ügyeleti feladatokat is elláthat. Közreműködik továbbá az ügyeleti feladatok ellátásának megszervezésében, amelyet az önkormányzatokkal együttműködésben koordinál (4/C. §).