A praxiskörzetek kialakításának új szabályai
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítását követően 2023. január 1-től az egészségügyi alapellátási körzeteket nem a képviselő-testület állapítja meg önkormányzati rendeletben, hanem – a települési önkormányzatok bevonásával – a praxiskezelő. (A praxiskezelő a 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján az Országos Kórházi Főigazgatóság.)
Az új alapellátási körzetek kialakítása során a praxiskezelőnek érvényesítenie kell a jogszabályban meghatározott ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontokat. Ezeket a szempontokat a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet az alábbiak szerint állapítja meg. A háziorvosi körzetben ellátott lakosságszámnak a házi gyermekorvosi körzet esetén legalább 600 főt, a felnőtt és vegyes háziorvosi körzet esetén legalább 1200 főt el kell érnie. A háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, a lakosság területi eloszlását, továbbá előírja a jogszabály azt is, hogy a körzeteket az egyenlő területi elosztás és az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításával kell kialakítani. Ezek a szabályok a törvénymódosítás hatálybalépésekor meglevő praxisjogokat és a feladat-ellátási szerződéseket nem érintik, azokat majd a praxisjog elidegenítésekor vagy megszűnésekor, illetve a körzet esetleges jövőbeli átalakítása során kell érvényesíteni.
Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a jövőben a körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a rendeletben meghatározott minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet. Új körzet létesítése esetén nem köthető finanszírozási szerződés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglévő körzet lakosságszáma felnőtt és vegyes körzet esetén 1200, gyermekkörzet esetén 600 fő alá csökken.
Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény az ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat eltérően szabályozza a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek esetén és a betöltött, de a fenti szempontoknak meg nem felelő körzetek tekintetében. A 2023. január 1. napjától számítva hat hónapja tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek esetében – az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény átmeneti szabályai szerint – a praxiskezelő az ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontok figyelembevételével, a települési önkormányzatok bevonásával gondoskodik a háziorvosi feladatok ellátásának biztosításáról, vagyis a körzetek átszervezéséről.
Ha a praxiskezelő által újonnan kialakított egészségügyi alapellátási körzet esetében a települési önkormányzat nem köti meg az alapellátásra vonatkozó feladat-ellátási szerződést – vagy az új körzet területének megfelelően nem módosítja azt – a korábban hatályos feladat-ellátási szerződés hatályát veszti, a praxiskezelő köt feladat-ellátási szerződést az egészségügyi szolgáltatóval. Ha ezt követően a települési önkormányzat és az alapellátást végző szolgáltató mégis megállapodik az alapellátás feltételeiről (és a megállapodás megfelel a jogszabályban meghatározott ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontoknak), a praxiskezelő által kötött szerződés megszűnik és a feladatellátási szerződést az önkormányzat köti meg.
A betöltött, de az ellátásbiztonsági szempontoknak nem megfelelő körzetek kivezetésére viszont a későbbiekben külön miniszteri rendeletben meghatározott időponttól kerül majd sor, a praxiskezelő a miniszter rendeletében meghatározott időponttól gondoskodik arról, hogy az egészségügyi alapellátási körzetek megfeleljenek az ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontoknak. A praxiskezelő értesíti az e szempontoknak nem megfelelő háziorvosi körzetekkel érintett egészségügyi szolgáltatókat és települési önkormányzatokat, és az új körzetet az érintett települési önkormányzatok bevonásával alakítja ki. Ha a praxiskezelő által újonnan kialakított egészségügyi alapellátási körzet esetében a települési önkormányzat nem köti meg az alapellátásra vonatkozó feladat-ellátási szerződést, a fent ismertetett eljárásrend szerint a praxiskezelő köti meg azt az egészségügyi szolgáltatóval.
A jövőben az orvos a praxisjog elidegenítése esetén az elidegenítési szándékát a praxisjoggal érintett települési önkormányzat mellett a praxiskezelőnek is köteles bejelenteni. Az új szabályok szerint, ha a települési önkormányzat nem kíván a praxisjogot megszerezni szándékozó orvossal feladat-ellátási szerződést kötni, úgy az önkormányzat és a praxiskezelő megjelölhet más, a praxisjogot megszerezni kívánó orvost is. A praxiskezelő kizárólag akkor jelölhet az önkormányzat véleményének kikérését követően más orvost, ha azt a fentiek szerinti ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontok indokolják és az e szempontoknak megfelelő orvost az érintett önkormányzatok a javaslattételt követő 6 hónapon belül sem jelölik meg.
Az ügyeleti ellátás átszervezése
Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény alapján a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról való gondoskodás a jövőben – a főváros kivételével – az állam feladata lesz, melyet a mentőszolgálat útján lát majd el. A települési önkormányzatok az alapellátáshoz kapcsolódó fogorvosi ügyeleti ellátás megszervezéséről kötelesek csupán gondoskodni, a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás biztosítása a fővárosi kerületi önkormányzatok feladata marad.
Az állami mentőszolgálat fokozatosan kapcsolódik be az ügyeleti ellátás megszervezésébe legkésőbb 2024. február 29-ig. A miniszter az ellátáshoz szükséges technikai, személyi feltételek fennállásának bekövetkezése napján, a kormányzati honlapon közzétett közleményben közzéteszi azokat az ellátási területeket, amelyekben a közzétételt követő 30. naptól kezdődően a feladatot az állami mentőszolgálat látja el, továbbá a közleményt haladéktalanul megküldi az érintett helyi önkormányzatoknak is. Azon a területen, ahol az állami mentőszolgálat látja el az ügyeleti feladatokat, az ügyeleti ellátásra kötött feladat-ellátási szerződések a hatályukat vesztik a feladatellátás kezdő időpontjától. A közleményben nem megjelölt alapellátási körzetek tekintetében az ügyeleti ellátás szervezése továbbra is a települési önkormányzatok feladata marad. Ilyen esetben viszont a települési önkormányzat az ügyeleti ellátásra kizárólag olyan szerződést köthet, amely a részéről egyoldalúan, legfeljebb 30 napos határidővel felmondható.
Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet új előírás alapján a mentőszolgálat a háziorvos, házi gyermekorvos részvételével működő ügyeletet hétköznap 16:00-22:00 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 08:00-14:00 óráig biztosítja. A háziorvos, házi gyermekorvos az ügyeleti szolgálatban havonta legfeljebb 2 alkalommal vesz részt a mentőszolgálat által a járás területén megjelölt ügyeleti helyszínen. Az ügyeleti ellátásban az ápolói feladatokat a háziorvos, házi gyermekorvos által foglalkoztatott ápoló, gyermekápoló látja el. A háziorvos, házi gyermekorvos az ügyeleti ellátásról helyettesítéssel is gondoskodhat. Helyettesítés esetén a helyettesítő háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat ápolója, gyermekápolója, asszisztense vesz részt az ügyeleti feladatok végzésében. A mentőszolgálat által biztosított háziorvosi ügyelet hétköznap 22:00-08:00 óráig, hétvégén és ünnepnap 14:00-08:00 óráig tart.
A védőnői szolgálatok átvétele
2023. július 1-től az állam – a települési önkormányzattal együttműködésben – gondoskodik a védőnői ellátásról is. A védőnői ellátást a Kormány által rendeletben kijelölt állami intézményfenntartó a vármegyei kórház útján biztosítja. Az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit viszont az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja, az intézményfenntartó a települési önkormányzatot tájékoztatja a védőnői ellátás megszervezésével összefüggő személyi és tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatos döntésekről. A törvény előírja, hogy a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. A települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát.
A települési önkormányzat által a védőnői ellátás biztosítása érdekében 2023. július 1-jét megelőzően kötött szerződés 2023. június 30. napjával hatályát veszti. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott védőnő és a védőnői ellátás körében foglalkoztatott személy tekintetében a munkáltatói jogokat 2023. július 1-től az az irányító vármegyei kórház gyakorolja, amely területileg illetékes a védőnői körzet tekintetében. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott védőnő jogviszonyát a munkáltatói jogutódlás nem érinti, azt folyamatosnak kell tekinteni. A vármegyei kórház 2023. július 1. napjával egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít azon védőnői feladatok ellátása érdekében, ahol 2023. július 1. napjától munkáltatói jogutódlás alapján a személyi feltételek nem biztosítottak. A jogviszony létesítésekor az adott körzetben 2023. június 30. napján a védőnői feladatokat nem egészségügyi szolgálati jogviszony keretében ellátó védőnőt előnyben kell részesíteni.
További módosító rendelkezések
Az önkormányzatok által biztosított járóbeteg-szakellátás viszonyainak felmérése céljából a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény lehetőséget ad az egészségügyért felelős miniszter számára, hogy a járóbeteg-szakellátás biztosítása érdekében adatszolgáltatást kérjen a települési önkormányzatoktól az általuk ellátott járóbeteg-szakellátási feladathoz kapcsolódóan, és kezelje az ehhez kapcsolódó adatokat. E tekintetben az egészségügyért felelős miniszter adatszolgáltatást kérhet
- a feladatellátás módjáról,
- a feladatot ellátó intézmény szervezetéről,
- a feladat ellátását szolgáló önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság ingó és ingatlan vagyonáról,
- a feladat ellátását szolgáló, az önkormányzattal szerződésben álló, járóbeteg-szakellátást végző gazdasági társaság e feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyonáról.
Az egészségügyért felelős miniszter a települési önkormányzat járóbeteg-szakellátáshoz kapcsolódó szerződéseit is megismerheti.
Az egészségügyi szakellátás azon ápolási ágyai, amelyeken az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók tartós ápolást-gondozást végeznek, a szociális ellátórendszer részére kerülnek átadásra, mivel a jövőben azok a fekvőbetegek, akik elsősorban ápolásra szorulnak – vagyis mindennapi szükségleteiket, mint az étkezés, tisztálkodás, öltözködés nem tudják segítség nélkül megoldani – kórház helyett szakápolási központokban kerülnek elhelyezésre. A törvénymódosítás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénybe építi be az ápolási tevékenység, az ahhoz kapcsolódó vagyon és a szakápolásban résztvevő dolgozók átadás-átvételével kapcsolatos szabályokat, valamint a szakápolásban részesülők átvételének szabályait. A szakápolási feladatot az átvevő fenntartó veszi át, és az általa fenntartott intézményekben, szakápolási központok útján látja el azt. A feladat átadás-átvétellel érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása megteremti a „segítő személy” fekvőbeteg-ellátásba történő bevonásának lehetőségét. A törvény alapján, ha a beteg önmagát nem tudja ellátni, állapota miatt folyamatos segítségre szorul, hosszú távú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik, egy általa megjelölt személy (a segítő személy) a látogatási időn túl is mellette tartózkodhat. Ez a személy kizárólag nagykorú lehet, és abban az esetben lehet a beteg mellett, ha az egészségügyi szolgáltató infrastrukturális feltételei ezt lehetővé teszik. A segítő személy egészségügyi tevékenységet nem végez, jelenlétével kizárólag a beteg lelki jobblétét támogatja, valamint a beteg ellátásában vesz részt.