Az igazgatási szünet

Az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény azonban ettől eltérően úgy rendelkezik, hogy amennyiben a képviselő-testület a Kormány rendeletében meghatározott időtartamra igazgatási szünetet rendel el, az ügyfélfogadás, és egyes, a törvényben meghatározott határidők szünetelnek. A törvény célja, hogy – a bírósági ítélkezési szünethez hasonlóan – úgy az állami, mint az önkormányzati hivatalokat érintő igazgatási szünet összehangolásával biztosítsa a téli és a nyári iskolai szünet ideje alatt az ezeknél a szerveknél foglalkoztatottak számára a pihenés lehetőségét úgy, hogy az a lehető legrövidebb ideig késleltesse a folyamatban lévő ügyek elintézését.

Az igazgatási szünetről szóló törvény tehát lehetőséget biztosít a Kormány számára, hogy valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szerv tekintetében a tárgyévet megelőző év december 15-ig kihirdetett rendeletében téli, illetve nyári igazgatási szünetet rendeljen el. Ehhez az igazgatási szünethez csatlakozhatnak az önkormányzati és a polgármesteri hivatalok a képviselő-testület döntése alapján. Ezeknél a hivataloknál tehát abban az esetben kerül sor igazgatási szünetre, ha azt a képviselő-testület – a kormányrendeletben megállapított időtartamra – elrendeli.

Személyügyi rendelkezések

Az igazgatási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapra szabadságot kell kiadni a foglalkoztatottak részére azon munkanapok kivételével, amelyeken a foglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási, illetve a munkavégzési kötelezettség alól. Ha a foglalkoztatott részére a tárgyévben kiadható szabadság már kiadásra került, a téli igazgatási szünetre a tárgyévet követő évben esedékes szabadság is kiadható.

Ha a foglalkoztatott jogviszonya az igazgatási szünet alatt, vagy az igazgatási szünet előtt megtett jognyilatkozat alapján az igazgatási szünetet követően szűnik meg, és a foglalkoztatott nem rendelkezik elegendő kiadható szabadsággal, az igazgatási szünet teljes időtartamára mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, ugyanakkor a mentesülés időtartamára az illetményével megegyező összegű díjazásra jogosult. Igazgatási szünet elrendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlójára évente hét munkanap szabadságot a foglalkoztatott kérésének megfelelő időpontban, több részletben köteles kiadni.

Ha a foglalkoztatási jogviszonyt a foglalkoztatott az igazgatási szünet idején a próbaidő alatt azonnali hatállyal szünteti meg, a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket az igazgatási szünetet követő első munkanapon kell megtenni.

Ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezések

Az igazgatási szünet ideje alatt – hacsak a miniszter eltérően nem rendelkezik – az igazgatási szervek a feladataikat nem látják el, az ügyintézés szünetel és ügyfélfogadás sincs. Az igazgatási szünet időtartama ebből kifolyólag – az automatikus döntéshozatali eljárás kivételével – nem számít bele

1. az igazgatási szervek előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe, valamint az eljárások szünetelésének időtartamába,
2. azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben az igazgatási szerv vagy annak vezetője félként vagy a fél képviselőjeként vesz részt, ideértve azokat az eljárásokat is, amelyekben a polgári perrendtartásról szóló törvény soronkívüliséget ír elő,
3. a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe,
4. az igazgatási szerv vagy vezetője által félként vagy a fél képviselőjeként megkötött szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe,
5. más szerv előtt folyó olyan eljárás ügyintézési határidejébe, amelyben az igazgatási szerv ügyfélként vesz részt, vele szemben indult, vagy a szerv igazgatási szünet alatti megkeresésével jár,
6. a személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény sikertelen kézbesítése esetén a postai szolgáltatásokról szóló törvény és kormányrendelet szerinti rendelkezésre tartási határidőbe,
7. a közérdekű adat megismerésére irányuló igények, továbbá a panaszok és közérdekű bejelentések, valamint az országgyűlési képviselők által benyújtott írásbeli kérdések, továbbá bármely más szerv, illetve személy részéről történő megkeresés, vizsgálat, illetve felhívás ügyintézésének határidejébe,
8. az igazgatási szerv foglalkoztatottja által a szerv felé teljesítendő kötelezettség teljesítési határidejébe,
9. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben foglalt határidőkbe,
10. az építési tevékenység építtető általi megkezdése vonatkozásában a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott határidőkbe,
11. az igazgatási szervek egyes szerződéseinek miniszteri jóváhagyásáról szóló kormányrendelet szerinti határidőbe,
12. az igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szerződések miniszteri jóváhagyásának határidejébe,
13. azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 20 évi V. törvény alapján az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli, valamint
14. az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által a magyar állam képviseletében megkötött szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe.

A törvény nem szól viszont arról, hogy az ügyfél által előterjeszthető fellebbezés benyújtásának határideje is szünetel-e az igazgatási szünet időtartama alatt, így – bár a közigazgatási szerv döntésével szemben igénybe vehető másik jogorvoslati lehetőség, a közigazgatási perindítás határidejébe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele – a fellebbezési határidő nem szünetel, a fellebbezést az ügyfélnek az általános szabályok szerinti határidőben kell előterjesztenie az igazgatási szünet elrendelése esetén is.

Az igazgatási szünet időtartama alatt nem kell arról sem gondoskodni, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek, az igazgatási szünet alatt esedékes adatszolgáltatási kötelezettséget pedig legkésőbb az igazgatási szünetet követő ötödik munkanapon kell teljesíteni.

A téli igazgatási szünettel kapcsolatos külön szabály, hogy annak elrendelése esetén a kormányzati igazgatási szerv vagy vezetője által félként vagy a fél képviselőjeként megkötött szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás pénzügyi teljesítésének a tárgyévet követő évre áthúzódó összegét a központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt maradványának kell tekinteni, ha a pénzügyi teljesítés legkésőbb a tárgyévet követő év január 31. napjáig megtörténik.

Mivel vannak olyan ügyek, ügycsoportok, amelyek nem tűrnek halasztást, a törvény felhatalmazza a minisztert, hogy elrendelje az általa vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti működését és meghatározhatja az ügyfélfogadás rendjét. Ebben az esetben az érintett kormányzati szerv vezetője rendeli el a szervnél az igazgatási szünet alatti munkavégzést. A munkavégzés napjain a foglalkoztatott nincs szabadságon. Ebben az esetben az igazgatási szünet alatt felmentési, illetve felmondási idejét töltő foglalkoztatott számára az igazgatási szünet azon részére rendelhető el munkavégzés, amely vonatkozásában nem mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendeléséről a munkavégzés időpontját legalább két nappal megelőzően, rövid úton tájékoztatni kell a foglalkoztatottat. Az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelése esetén – amennyiben a munkavégzés a beosztás szerinti munkaidőt nem haladja meg – nem alkalmazandók a rendkívüli munkavégzés ellenértékére vonatkozó rendelkezések.

Igazgatási szünet a polgármesteri hivataloknál

Mint említettük a törvény felhatalmazza a települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy a kormányrendeletben meghatározott időszakra igazgatási szünetet rendeljen el a polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal és a közterület-felügyelet tekintetében. A törvény alapján az igazgatási szünet elrendelése esetén figyelembe kell venni

1. a munkahely és az álláshelyen ellátott feladatok, illetve a munkakörök sajátosságait,
2. azt, hogy az igazgatási szünet ne okozzon a hivatal közfeladatainak ellátásában aránytalanul nagy sérelmet, és
3. azt, hogy hivatal halaszthatatlan közfeladatainak folyamatos és zavartalan ellátása biztosított legyen.

Az igazgatási szünet elrendelése esetén az erről szóló határozatot a tárgyév március 1-ig helyben szokásos módon közzé kell tenni. Az igazgatási szünetre a kormányzati igazgatási szervekre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatal igazgatási szünet alatti működésének és ügyfélfogadásának rendjét a hivatal vezetője, vagyis a jegyző határozza meg, illetve ő rendelheti el az igazgatási szünet alatti munkavégzést is. A fent felsorolt határidők mellett az igazgatási szünet időtartama nem számít bele a polgármester, jegyző, közterület-felügyelet, polgármesteri hivatal és közös önkormányzati hivatal ügyintézője hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek és az önkormányzati hatósági ügyek intézésének határidejébe sem. Abban az esetben pedig, ha a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti elővásárlási és előhaszonbérleti jog jogosultja számára jognyilatkozatának megtételére nyitva álló határidő utolsó napja az igazgatási szünet idejére esik, a jognyilatkozat benyújtásának határideje az igazgatási szünetet követő első munkanapon jár le.

Ha az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezésben meghatározottól eltérő munkavégzési helyet jelöl ki a foglalkoztatott részére, nem kell alkalmazni a Kttv-nek azt a rendelkezését, amely alapján a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás a köztisztviselőre nézve aránytalan sérelemmel nem járhat (Kttv. 51. § (2) bekezdés). Nem alkalmazandó továbbá az a tilalom sem, amely alapján nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésre a köztisztviselő várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a kiskorú gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő, a tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó kormánytisztviselő, a kormánytisztviselő, akinek legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását rehabilitációs szakértői szerv megállapította (Kttv. 51. § (6) bekezdés).

Az igazgatási szünetről szóló törvény továbbra is lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület a Kttv. alapján – a kormányrendeletben meghatározottól eltérő időszakra – rendeljen el igazgatási szünetet, de ebben az esetben az igazgatási szünethez rendelt fentiekben ismertetett szüneteléssel kapcsolatos jogkövetkezmények nem alkalmazhatók!

A törvény 2023. június 3-án lépett hatályba, így 2023. évben csak téli igazgatási szünet rendelhető el. A Kormány az igazgatási szünet elrendeléséről szóló rendeletet a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül hirdeti ki, a képviselő-testületnek pedig a kormányrendelet kihirdetésétől számított 90 napon belül kell helyben szokásos módon közzétennie a téli igazgatási szünet elrendeléséről szóló határozatát, amennyiben a szünet elrendelésérő