Az Alaptörvény kilencedik módosítása, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) új alkotmányos alapokra helyezte a különleges jogrendi helyzeteket, továbbá az állam védelmi és biztonsági célú tevékenységének jogi szabályozását. Az új szabályok a 2022. november 1-én lépnek hatályba. A Vbö. alapján a Kormány súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény esetén rendeletben dönthet az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről, ha annak kezelése több védelmi és biztonsági szervezet, illetve közigazgatási szerv hatáskörét együttesen érinti.
Az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény az új jogi környezet kialakításával kapcsolatban módosítja az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.) is. Az Ákr. módosításával – az egészségügyi válsághelyzet és a rendkívüli jogrendben történő jogalkotás tapasztalataira figyelemmel – a jogalkotó rá kívánja irányítani a jogalkalmazók figyelmét azokra a jogintézményekre, amelyek a különleges jogrend vagy összehangolt védelmi tevékenység (a továbbiakban együtt: védelmi helyzet) idején az azok alapjául szolgáló váratlan helyzetek kezelésére hatékonyan alkalmazhatók.
Az Ákr. új szabálya alapján – 2022. november 1-től – személyes kapcsolattartásnak minősül az összeköttetés közvetlenségét, kölcsönösségét, folyamatos kép- és hangkapcsolatot biztosító telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás is, ha ez a fajta kapcsolattartás az adott eljárási cselekmény lefolytatására alkalmas (Ákr. 26. § (1) bekezdés). Így például lehetőség nyílik akár nyilatkozattételre is a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő telekommunikációs eszköz útján. Az Ákr. eddig úgy rendelkezett, hogy életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját. A jövőben a hatóság számára megnyílik a kapcsolattartási mód megválasztásának lehetősége a védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok fennállása esetén is. Tehát a kapcsolattartás módját a hatóság abban az esetben is megválaszthatja, ha védelmi helyzet került elrendelésre, és az adott ügyben az intézkedésre a védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló okkal összefüggésben kerül sor (Ákr. 26. § (3) bekezdés).
A védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok, továbbá életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a döntés szóban vagy a döntés tartalmának megismerésére alkalmas egyéb módon (pl. telefon, SMS, email, applikáció útján) is közölhető.
A döntés közléséről feljegyzést kell készíteni, majd a döntést utólag írásban is közölni kell. Ilyen esetben a jogorvoslati határidő az írásba foglalt döntés közlésének napján veszi kezdetét. (Ákr. 85. § (6) bekezdés). 2022. november 1-től a hatóság a döntését azonnal végrehajthatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha ez a védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt, vagy védelmi és biztonsági érdekből szükséges (Ákr. 84. § a) és b) pont). A jövőben a védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozott döntést is közhírré kell tenni, ha az véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánították (Ákr. 89. § (3) bekezdés b) pont).
Szintén új szabály, hogy abban az esetben is mellőzhető az ügyfél értesítése az eljárás hivatalbóli megindításáról, ha az értesítést törvény védelmi és biztonsági érdekből kizárja (Ákr. 104. § (3) bekezdés b) pont). Az Ákr. felhatalmazza továbbá a Kormányt, hogy összehangolt védelmi tevékenység esetén rendelettel az Ákr. rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapítson meg a hatásköri és illetékességi vitára, az illetékességi területen kívüli eljárásra, a megkeresésre, az eljárás felfüggesztésére és szünetelésére, az ügyintézési határidőre és a határidő számítására, a határozatra és a végzésre, a döntés közlésére és a végrehajtásra (Ákr. 139. § c) pont). (Különleges jogrendben a Kormányt az Alaptörvény alapján egyébként is megilleti az a jogkör, hogy rendelettel törvények alkalmazását felfüggessze vagy törvényi rendelkezésektől eltérjen.)
Az Ákr. különleges szabályai tehát önmagában a védelmi helyzet elrendelése esetén nem alkalmazhatók, csupán akkor lehet ezeknek megfelelően eljárni, ha az adott ügyben a védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok miatt kell intézkednie a hatóságnak. Így az egészségügyi válsághelyzet – amely a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet alapján 2022. december 18-ig fennáll – még nem ok arra, hogy az eljáró hatóság minden eljárásban telefonon közölje a döntését, viszont például a népegészségügyi szervek járványügyi zárlattal vagy hatósági karanténnal kapcsolatos döntései egyszerűsített módon is közölhetők.
A 2022. évi VII. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényt is kiegészíti 2022. november 1-től. A törvénymódosítás felhatalmazza a Kormányt, hogy összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásának működését akadályozó körülmény fennállásakor a Nyilvántartásra vonatkozó szabályok alkalmazását rendelettel felfüggessze (2022. évi VII. törvény 3/A. §, 15. § (3) bekezdés).
Törvénymódosítások 2023-tól
Itt említjük meg az Ákr. további kettő, csupán 2023-ban hatályba lépő módosítását is.
Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. A 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított új szabály alapján 2023. január 1-től az eljárás a kérelem megérkezésének időpontjában indul (Ákr. 37. § (2) bekezdés). A módosítást egyrészt az indokolja, hogy sok esetben a hatóság már a kérelem benyújtásakor döntést hoz az ügyben – például a kormányablakokban azonnal intézhető ügyek esetében – így nem értelmezhető az, hogy az eljárás csak a kérelem benyújtását követő napon induljon. Másrészt az elektronikus ügyintézés terjedésével folyamatosan nő az azonnali döntéshozatallal intézhető ügyek száma. A módosítás következménye emellett az is, hogy az ügyintézési határidő egy nappal lerövidül.
2023. február 1-én lép hatályba az Ákr. – 2021. évi CXLVI. törvénnyel megállapított – új szabálya, ami szerint az ügyfél a kérelmével nem a hatósági döntés véglegessé válásáig, hanem csupán addig az időpontig rendelkezhet, amíg az ügyben hozott döntés közlése iránt a hatóság nem intézkedik. Tehát a kérelem a postázás megtörténtét követően már nem vonható vissza.
Az ügyféli rendelkezési jog korlátozásának célja, hogy a hatóságnak ne kelljen a már meghozott, közlés alatt álló döntését módosítania vagy visszavonnia azért, mert az ügyfél meggondolja magát. Az új szabály tehát a rosszhiszemű ügyféli magatartás megelőzését szolgálja. Az Ákr. ugyanakkor lehetővé teszi, hogy kormányrendelet az ügyfél számára a kérelemmel való rendelkezéshez ennél későbbi időpontot állapítson meg. Így kormányrendelet alapján adott ügyben akár a döntés véglegessé válásáig visszavonható a kérelem (Ákr. 35. § (3) bekezdés). Szintén 2023. február 1-től szűnik meg a függőben tartás jogintézménye, mivel az ekkor hatályba lépő ingatlan-nyilvántartásról szóló új, 2021. évi C. törvény a korábbi függőben tartási okokat felfüggesztési okként szabályozza (Ákr. 43. § (1) bekezdés b) pont).