A módosítás elsődlegesen az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat illeszti be a választási eljárás rendszerébe, így elsősorban a központi és a szavazóköri névjegyzék vezetésével valamint a választópolgárok névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeinek előterjesztésével kapcsolatos előírásokat érinti. Az új szabályok kiterjesztik az ügyfél-azonosítás lehetőségét a Központi Azonosítási Ügynök által nyújtott valamennyi azonosítási módra, továbbá bevezetik a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek intézése során az automatikus döntéshozatalt is.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) alapján az ügyfélkapuval nem rendelkező választópolgároknak eddig lehetőségük volt a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek elektronikus úton történő benyújtására ügyfélkapus azonosítás nélkül egyes személyes adatok megadását követően is, emellett levélben, személyesen vagy meghatalmazott útján is be lehetett nyújtani a kérelmeket. A jogorvoslati kérelmeket például e-mailen is előterjeszthették a választópolgárok. Az új szabályok viszont a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek tekintetében a legszűkebb körre korlátozzák az azonosítás nélküli ügyintézési módok igénybevételének lehetőségét, ehelyett a személyes, a meghatalmazott útján történő vagy a Központi Azonosítási Ügynök által nyújtott azonosítást követő ügyintézést preferálják.

A kapcsolattartásra és a választási bizottság döntéseire vonatkozó új szabályok

A Ve. 2023. december 1-től új alcím alatt rögzíti a kapcsolattartás általános szabályait (9/D. alcím). Főszabály szerint a jövőben elektronikus azonosítást követően, elektronikus űrlapon továbbá személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján lehet benyújtani

• az ajánlóíveken szereplő személyes adatokról kért tájékoztatással,
• a központi névjegyzékkel,
• a szavazóköri névjegyzékkel,
• az átjelentkezéssel,
• a külképviseleti névjegyzékkel és
• a személyes adatok kezelésével

kapcsolatos kérelmeket. A kérelem személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján bármely helyi választási irodánál (a továbbiakban: HVI)  előterjeszthető. Ezzel kapcsolatban új fogalomként jelenik meg a törvényben a kézbesítési meghatalmazott fogalma, aki nem más, mint a kérelem átadására és a választási szerv döntésének átvételére jogosult meghatalmazott (Ve. 3. § (1) bekezdés 5a. pont). A meghatalmazás a jövőben a közokirat vagy a teljes bizonyító erejű magánokirat mellett ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazásban is rögzíthető (Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pont).

A kérelem személyes benyújtásakor a kérelmezőnek, illetve a kézbesítési meghatalmazottnak igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá a kézbesítési meghatalmazottnak a képviseleti jogosultságát is. Ügyintézési rendelkezésben rögzített meghatalmazás esetén a meghatalmazást a HVI ellenőrzi a rendelkezési nyilvántartásban. Azonosítás nélkül (vagyis levélben vagy azonosítás nélküli elektronikus úton) a jövőben kizárólag a mozgóurna és a névjegyzékbe vétel iránti kérelem terjeszthető elő, a telefaxon történő ügyintézés lehetősége pedig megszűnik. A személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott kérelmet a választási iroda rögzíti a választási informatikai rendszerben.

A választási iroda a döntését a kérelmező illetve az érintett elektronikus tárhelyére történő megküldéssel közli. Ha a kérelmező a kérelmében más közlési módot is kér, a döntést – a tárhelyre történő továbbítás mellett – a kérelmező kérelmében megjelölt módon is közölni kell. Ha a kérelmező vagy az érintett elektronikus tárhellyel nem rendelkezik, a tárhelyre történő továbbítás helyett a kérelmező által megjelölt alábbi kézbesítési módok valamelyikén is közölni kell a döntést:

• a személyesen jelen lévő kérelmezővel vagy kézbesítési meghatalmazottal a döntés átadásával,
• elektronikus értesítési címre megküldéssel,
• postai értesítési címre történő megküldéssel vagy
• a kérelmező magyarországi lakcímére történő megküldéssel.

Ha viszont a kérelmező tárhellyel nem rendelkezik, és nem jelöl meg közlési módot, vagy az eljárás nem kérelemre indult, a döntést magyarországi lakcímmel rendelkező személy esetében a kérelmező magyarországi lakcímére, magyarországi lakcímmel nem rendelkező személy esetében elektronikus értesítési címre vagy postai értesítési címre kell megküldeni. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos kérelemre azonban személyes adat kizárólag a személyesen jelen lévő kérelmező részére adható át, elektronikus értesítési címre vagy postai értesítési címre pedig csak abban az esetben továbbítható, ha a kérelmező személyesen nyújtotta be a kérelmét (Ve. 13/E. §)!

A választási bizottság határozata a jövőben kizárólag a jelenlévők részére személyes átadással, elektronikus levélben vagy a kézbesítési meghatalmazott részére közölhető, a határozat közlésére faxon nem kerülhet sor (Ve. 48. § (1) bekezdés). Ha a választási bizottság a fenti módokon nem közli a határozatot, postai szolgáltató útján, hivatalos iratként kell megküldeni, vagy más módon kézbesíteni az érintett lakcímére, de a polgár ettől eltérő címre történő kézbesítést is kérhet (Ve. 48. § (3) bekezdés).

2023. december 1-től automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozattal vagy végzéssel dönt a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI)

• a központi névjegyzékkel és a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelemről,
• a központi névjegyzékből és a szavazóköri névjegyzékből történő hivatalbóli törlésről,
• a választójogból való kizáró ok fenn nem állásának igazolása iránti kérelemről,
• az érintettnek a választási informatikai rendszerben nyilvántartott adatokkal kapcsolatos hozzáférési jogának gyakorlásával kapcsolatos kérelemről (Ve. 13/F. §).

A központi névjegyzékkel kapcsolatos új szabályok

Szintén 2023. december 1-től a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet – a fent ismertetett általános kapcsolattartási módok mellett (elektronikus azonosítást követően elektronikus űrlapon, bármely HVI-nél személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján) – benyújthatja

• az NVI-hez vagy a külképviseleti választási irodához levélben,
• a külképviseleti választási irodához személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján, vagy
• az NVI-hez elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton.

A levélben, a személyesen vagy a kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott kérelmet a választási iroda rögzíti a választási informatikai rendszerben és megindítja az eljárást (Ve. 91. §).

A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek a jövőben a választópolgár neve, születési neve, és születési helye mellett tartalmaznia kell a születési idejét, személyi azonosítója helyett pedig a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányszáma is megadható (Ve. 92. § (1) bekezdés). Az elektronikus azonosítást követően, elektronikus űrlapon benyújtott kérelemnek a fenti adatokat nem kell tartalmaznia, hiszen ezeket a rendszer az azonosítás során rögzíti. A Ve. rögzíti azt is, hogy elektronikus azonosítással ugyanazon kérelmező egy napon legfeljebb tíz kérelmet nyújthat be.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár központi névjegyzékbe vétele iránti kérelmének fentiek mellett viszont tartalmaznia kell azt a postacímet, ahová a választópolgár a szavazási levélcsomag eljuttatását kéri, vagy annak a településnek, illetve külképviseletnek a megjelölését, ahol a szavazási levélcsomagot át kívánja venni. Ha a kérelmezőnek nincs ügyfélkapuja, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár köteles megadni azt az elektronikus levélcímet vagy azt a postacímet, ahová a választási iroda döntésének a megküldését kéri.

A névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek a jövőben is helyt kell adni, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai az alábbi okokból térnek el a központi névjegyzékben, a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásban vagy az útiokmány-nyilvántartásban szereplőktől:

• ékezethiba,
• írásmódbeli eltérés,
• földrajzi név idegen nyelvű megjelölése,
• több utónév egyikének elhagyása,
• a „dr.” megjelölés elhagyása vagy feltüntetése,
• az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, valamint ezek rövidítésének feltüntetése vagy
• adat más nyelven történő megadása.

Ezekben az esetekben is feltétel természetesen, hogy a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható legyen. Mivel az effajta eltérések az emberi beavatkozás nélküli automatikus döntéshozatal keretében – egyelőre – nem értékelhetők, az eltérés vizsgálatát, az adategyeztetést a kérelmező lakcíme szerint illetékes HVI, magyarországi lakcímmel nem rendelkező kérelmező esetén pedig az NVI közreműködésével kell elvégezni. A kérelem elbírálása automatikus döntéshozatal keretében csak ezt követően a folytatódhat (Ve. 93. §).

Az automatikus döntéshozatal lehetővé teszi a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek azonnali elbírálását, ezért a Ve. alapján az automatikus döntéshozatal keretében elbírálható kérelmeket a benyújtástól, illetve az eljárás megindításától számított legfeljebb huszonnégy órán belül el kell bírálni. Erre eddig öt nap állt a választási irodák rendelkezésére. Ha azonban a kérelem elbírálásával kapcsolatban adategyeztetés szükséges, a kérelmet a benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított három munkanapon belül kell elbírálni. Az akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása iránt, a szavazást megelőző második napon 10 óráig beérkezett kérelmet azonnal, de legfeljebb egy órán belül kell elbírálni (Ve. 94. §).

A kérelem érdemi elbírálása határozattal történik. Végzésben kell visszautasítani a kérelmet abban az esetben, ha a kérelmező olyan tény bejegyzését kéri a központi névjegyzékbe, amely abban már szerepel, vagy ugyanazon kérelmében egymásnak ellentmondó tények bejegyzését kéri. A döntés aláírás és bélyegzőlenyomat nélkül érvényes (Ve. 95. §). A központi névjegyzékkel kapcsolatos döntés ellen legkésőbb a döntés meghozatalát követő tizenötödik napon lehet fellebbezést benyújtani (Ve. 235. §).

Ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a regisztráció során olyan külföldi lakóhelyet ad meg, amely eltér a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott lakóhelyétől (vagy a nyilvántartás nem tartalmaz külföldi lakóhelyadatot), akkor a választópolgár kérelme alapján kell rögzíteni a központi névjegyzékben lakóhelyet. A külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár külföldi lakóhelyének tehát az általa bejelentett külföldi lakóhelyet, ennek hiányában pedig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott külföldi lakóhelyet kell tekinteni (Ve. 83. § (3) bekezdés, 84/A. §).

Az NVI törli a központi névjegyzékből a magyarországi lakcímmel rendelkezőként névjegyzékbe vett választópolgárt, ha magyarországi lakcímét érvénytelenítették, vagy ha Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta. A névjegyzékből való törlés ilyen esetben nem érinti a képviselő mandátumát, így azt a képviselőt, akit a központi névjegyzékből fentiekre tekintettel töröltek, nem kell törölni a képviselői nyilvántartásból, ezért a névjegyzékből való törlésről az NVI nem értesíti a megbízólevelet átadó választási bizottságot sem (Ve. 97. § (3) bekezdés, Ve. 207. § (4) bekezdés).

A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek elbírálása

A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem elbírálására is új szabályok vonatkoznak 2024. december 1-től. A mozgóurna iránti kérelem a jövőben

• az NVInél elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazást megelőző második nap 10 óráig, elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton a szavazást megelőző negyedik napig,
• a HVInél elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazás napját megelőző második nap 10 órát követően, a szavazás napján 12 óráig, levélben a szavazást megelőző negyedik napig, személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján a szavazást megelőző második nap 10 óráig, vagy
• az illetékes szavazatszámláló bizottságnál (a továbbiakban: SZSZB) a szavazás napján, legkésőbb 12 óráig kézbesítési meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítéssel nyújtható be (Ve. 103. §).

A HVI-hez levélben, személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján benyújtott kérelmet a HVI a választási informatikai rendszerben rögzíti (Ve. 104. §), a mozgóurnát igénylő választópolgárt a jövőben ugyanis nem a HVI, hanem az NVI veszi fel a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe, ha a kérelmet elektronikus úton nyújtják be az NVI-hez, vagy levélben illetve a szavazást megelőző második nap 10 óráig személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján a HVI-hez.

A döntés ezekben az esetekben is automatikus döntéshozatallal történik, így a kérelmet azonnal, de legfeljebb a benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított huszonnégy órán belül kell elbírálni, a szavazást megelőző második napon benyújtott mozgóurna, illetve annak visszavonása iránti kérelmet viszont – amennyiben az 10 óráig beérkezik – legfeljebb egy órán belül el kell bírálni.  Ha a kérelemben megadott mozgóurnacím a választókerületek és szavazókörök nyilvántartásában nem található vagy a kérelemben adategyeztetést igénylő eltérés van – és emiatt az automatikus döntéshozatal nem lehetséges – akkor a mozgóurnacím ellenőrzését illetve az eltérés vizsgálatát az illetékes HVI közreműködésével kell elvégezni. Az automatikus döntéshozatal az adategyeztetést követően folytatódik. Ha a kérelem elbírálásához ügyintézői közreműködésre van szükség, az elbírálás határideje három munkanap, de ebben az esetben is el kell bírálni a kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző második napon 11 óráig (Ve. 113. §).

A szavazás napját megelőző második nap 10 órát követően elektronikus azonosítással elektronikus úton benyújtott mozgóurna iránti kérelmeket a HVI az SZSZB részére továbbítja (Ve. 104. §), mivel ezeket a kérelmeket a jövőben is az SZSZB bírálja el a szavazás napján 12 óráig benyújtott kérelmekkel együtt. Ezekben az esetekben az SZSZB veszi fel a választópolgárt – soron kívül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékébe, és törli a választópolgárt a szavazóköri névjegyzékből. A mozgóurna iránti kérelem a szavazást megelőző második napon 10 óráig vonható vissza, ekkor az NVI törli a választópolgárt a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből (Ve. 112. §).

A mozgóurna iránti kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozó fenti szabályokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze a Ve. 103. § (2) bekezdésében és 112. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

A kérelem címzettje	A benyújtás módja és határideje	Kérelem rögzítése, továbbítása	Elbíráló
NVI	elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazást megelőző második nap 10 óráig		NVI
NVI	elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton a szavazást megelőző negyedik napig		NVI
HVI	elektronikus azonosítással elektronikus úton a szavazás napját megelőző második nap 10 órát követően, a szavazás napján 12 óráig	a HVI továbbítja az SZSZB részére	SZSZB
HVI	levélben a szavazást megelőző negyedik napig	a HVI rögzíti	NVI
HVI	személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján a szavazást megelőző második nap 10 óráig	a HVI rögzíti	NVI
SZSZB	kézbesítési meghatalmazott útján vagy meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítéssel a szavazás napján legkésőbb 12 óráig		SZSZB

A szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékén azonban a HVI vezeti át az akadálymentes szavazóhelyiséget igénylő választópolgárt. AZ SZSZB tagját és jegyzőkönyvvezetőjét viszont – kérelmére – a HVI helyett a jövőben az NVI helyezi át annak a szavazókörnek a névjegyzékébe, amelynek munkájában a szavazás napján részt vesz. Ennek feltétele továbbra is az, hogy a szavazókör ugyanahhoz választókerülethez tartozzon, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör (Ve. 101. §). A kérelem jogalapját viszont az a HVI bírálja el, amelynek illetékességi területén az a szavazókör található, amelynek névjegyzékébe az SZSZB tagja, illetve a jegyzőkönyvvezető az áttételét kéri (Ve. 112. § (4) bekezdés).

Ha az értesítési címet tartalmazó kérelmet elektronikus azonosítás nélkül elektronikus úton vagy levélben nyújtotta be a választópolgár, a döntést az elektronikus értesítési címre vagy postai értesítési címre történő megküldés mellett hivatalos iratként a kérelmező magyarországi lakcímére is meg kell küldeni (Ve. 114. §). A jogorvoslati jog hatékony érvényesíthetősége érdekében az értesítő átadása vagy megküldése mellett az átjelentkezésre vagy a külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek helyt adó határozatot is közölni kell a választópolgárral (Ve. 116. § (2) bekezdés).

Újdonság a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékével kapcsolatban, hogy az a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatai és a mozgóurnacím mellett a mozgóurna kivitelével kapcsolatos, a választópolgár által megadott egyéb információkat is tartalmazhat (Ve. 106. § (2) bekezdés).

A választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét, illetve a döntés elektronikus értesítési címre történő megküldése esetén a döntés meghozatalát követő harmadik napon, de nem később, mint a szavazást megelőző második napon 14 óráig nyújtható be jogorvoslati kérelem (Ve. 235. §). A választási iroda vezetője a választás kitűzését követően meghozott döntése elleni fellebbezés legkésőbb a beérkezését követő munkanapon, de nem később, mint a szavazást megelőző második napon 15 óráig dönt. A fellebbezésről eddig a fellebbezés beérkezését követő napon kellett dönteni (Ve. 236. § (2) bekezdés). Ha a választási iroda vezetője a fellebbezésnek nem ad helyt, azt legkésőbb az elbírálására rendelkezésre álló határidő utolsó napján köteles felterjeszteni a Fővárosi Törvényszékhez.

Egyéb módosítások

Az időközi választás nem tűzhető ki a jövőben a választás évét megelőző év április 1. napját követően az általános választás napjáig. Eddig az országgyűlési képviselők időközi választása az általános választás évének január 1. napja, a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati időközi választás pedig a választás évét megelőző év december 1-e után nem volt kitűzhető. (Ezzel összefüggésben módosul a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 55. § (2) bekezdése is, a képviselő-testület feloszlása az általános választást megelőző év április 1-ét követően nem mondható ki a november 30-ai határidő helyett.)

A törvény átmeneti előírása alapján azonban a törvény hatálybalépése (2023. május 26.) és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásának napja (2024. június 9.) közötti napra választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások pedig elmaradnak, kivéve, ha a választási kampányidőszak a módosítás hatálybalépésekor (azaz 2023. május 26-án) már folyamatban volt (Ve. 353/F. §).

Az NVI a választások hivatalos honlapján minden évben a január 1-jei adatok alapján közzéteszi a választópolgárok számát választástípusonkénti, településenkénti, valamint a választójogot megalapozó jogállás – nagykorú magyar állampolgár, az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert személy – szerinti bontásban (Ve. 76. § (2a) bekezdés).

Új szabály, hogy a jelölő szervezetek nyilvántartásából törölt, közös jelölt vagy lista állításában részt vevő jelölő szervezetet – a választópolgárok teljes körű és pontos tájékoztatása érdekében – törölni kell a szavazólapokról is. A közös jelölt és a közös lista viszont csak abban az esetben esik ki, ha az NVI a szavazás megkezdése előtt a jelöltet jelölő összes jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles nyilvántartásából (Ve. 136-138. §).

Ha a listán megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet jelentheti be a választási bizottságnál a mandátumot szerző jelöltjét. Így valamely szervezet kiesése nem szünteti meg a listaállításban részt vevő többi szervezet jogát arra, hogy mandátum-megüresedés esetén megjelölje a mandátumszerzőt a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül. Ha a közös lista állításában részt vevő jelölő szervezetet törölték a nyilvántartásból, akkor a közös lista állításában részt vevő többi jelölő szervezet jelentheti be a mandátumot szerző jelöltet. A lista azonban abban az esetben sem kerül törlésre, ha a nyilvántartásból valamennyi jelölő szervezet törlésre kerül. Ilyen esetben a listán soron következő jelölt szerzi meg a megüresedett mandátumot (Ve. 207/A. §).

A Ve. a jövőben nem sorolja fel a kifogás és a fellebbezés benyújtásának formáit, csupán annyit ír elő, hogy ezt a benyújtónak kell írásba foglalnia. Így a kifogás bármilyen módon – e-mailben, e-Papíron, személyesen, postai úton vagy kézbesítő által megküldve – eljuttatható a választási szervekhez. A lakcímtől vagy székhelytől eltérő postai értesítési cím a jövőben nem kötelező, hanem opcionális eleme a jogorvoslati kérelemnek (Ve. 212. §, 223. §). A bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálási határideje tizenöt nap abban az esetben, ha a kérelem nem olyan választáshoz kapcsolódik, amelynek kitűzése már megtörtént, de a választás eredménye még nem emelkedett jogerőre (Ve. 228. § (3) bekezdés).

A bírság megfizetésének elmulasztása esetén az NVI a jövőben a végrehajtás kezdeményezését megelőzően köteles felhívni a kötelezettet a bírság önkéntes megfizetésére, az állami adóhatóság csupán a felszólítás eredménytelensége esetén keresendő meg a bírság összegének adók módjára behajtandó köztartozásként történő behajtása érdekében (Ve. 219. § (3) bekezdés).

Az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos új előírás, hogy a választópolgár nemzetiségi adatát a szavazóköri névjegyzékből is törölni kell, ha az NVI legkésőbb a szavazást megelőző második napon 10 óráig beérkezett kérelme alapján törli a központi névjegyzékből a választópolgár nemzetiséghez tartozását, vagy úgy módosítja a választópolgár adatait a központi névjegyzékben, hogy nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vételének hatálya az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére nem terjed ki. Az ezzel kapcsolatos, a szavazást megelőző második napon benyújtott, 10 óráig beérkezett kérelmet azonnal, de legfeljebb egy órán belül kell elbírálni. A választópolgár nemzetiségi adatát az NVI abban az esetben is törli a szavazóköri névjegyzékből, ha az adott nemzetiség nem rendelkezik nemzetiségi listával (Ve. 249. §).

Az országgyűlési képviselők választásán az átjelentkezésre irányuló kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon lehet benyújtani illetve módosítani, a kérelem visszavonására pedig a szavazást megelőző második napon 10 óráig van lehetősége a választópolgárnak (Ve. 250. §). A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán az átjelentkezésre irányuló kérelem legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon nyújtható be, és a szavazást megelőző második napon 10 óráig vonható vissza (Ve. 307/A. §). Az európai parlament tagjainak, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott választása esetén viszont az átjelentkezésre irányuló kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon lehet benyújtani és módosítani, a kérelem visszavonása pedig a szavazást megelőző második napon 10 óráig kezdeményezhető.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a jogerősen nyilvántartásba vett kompenzációs listát törölni kell a nyilvántartásból, ha egyéni választókerületi jelölt kiesése miatt a jelölő szervezet vagy szervezetek jogerősen nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelöltjeinek száma nem éri el a törvényben foglalt minimumot (Ve. 307/J. § (3) bekezdés).

A választási eljárással kapcsolatos további törvények módosítása

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete és a vármegyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1. napja helyett a választást megelőző év szeptember 1-jei lakosságszám alapján kell meghatározni (3. §). A 10. § szerint a 10 000-nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában jelöltet állított. Eddig elegendő volt a jelöltállítás a választókerületek több mint felében. Ugyanez az arány vonatkozik a közös kompenzációs lista állítására is. A Ve-vel összhangban írja elő a törvény, hogy ha jelölő szervezet jelöltjeként indult egyéni választókerületi képviselő megbízatása szűnik meg és az időközi választás nem tűzhető ki, a mandátumot a jelölő szervezet vagy jelölő szervezetek által a kompenzációs listán szereplő jelöltek közül megnevezett jelölt, ennek hiányában pedig a kompenzációs listán soron következő jelölt szerzi meg (20. § (5a) bekezdés).

A törvény átmeneti rendelkezése alapján, ha a képviselő vagy a polgármester megbízatása 2024. október 1-jét megelőzően megszűnik, időközi választás nem tűzhető ki. A 2024. évi általános választást megelőzően választott képviselő mandátumának megszűnése esetén 2023. december 1-jét követően már nem lehet időközi választást tartani, de ha a listán vagy az egyéni listán van még jelölt, akkor a mandátumot 2024. október 1-jéig ki lehet adni a bejelentett, illetve soron következő jelölt számára.

A törvény azt is előírja, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán megválasztott képviselőt és polgármestert úgy kell tekinteni, mintha a megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választása eredményének jogerőre emelkedésekor keletkezett volna. A 2024. évi általános választáson megválasztott képviselő mandátumának megszűnése esetén tehát már 2024. október 1-jét megelőzően is lehet időközi választást kitűzni és tartani, annak érdekében, hogy 2024. október 1-jén vagy azt követően minél korábbi időpontban ki lehessen adni a mandátumot. A listán vagy az egyéni listán megüresedett mandátumot is ki lehet adni 2024. október 1-je előtt. Ugyanez a szabály vonatkozik – a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján – a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásán megválasztott képviselőkre is (167. § (4)-(6) bekezdés).

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény másik új rendelkezése alapján a nemzetiségi önkormányzat testületének alakuló ülését az illetékes választási bizottság elnöke – a választás napja helyett – a választás eredményének jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belüli időpontra hívja össze (87. § (1) bekezdés). A 2024. évi általános választást megelőzően megválasztott képviselő-testület esetében az üres helyekre időközi választás nem tűzhető ki.

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosítása egyrészt megteremti az összhangot a Ve., a helyi népszavazás és az országos népszavazás aláírásgyűjtésre vonatkozó rendelkezései között továbbá az aláírások ellenőrzése kapcsán is. A jövőben a helyi népszavazás kezdeményezése esetén, ha a képviselő-testület tagjai vagy bizottsága által benyújtott kérdés ellen jogorvoslati kérelem érkezik, a törvényszék döntésével szembeni alkotmányjogi panasz benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltét, illetve az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasító vagy elutasító döntésének megjelenését követő öt napon belül tájékoztatja a helyi választási bizottság elnöke a polgármestert a kérdések hitelesítéséről (43. § (2) bekezdés).

A Ve-vel és az országos népszavazásra vonatkozó szabályokkal összhangban helyi népszavazással kapcsolatos aláírás sem gyűjthető a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen (45. § (2) bekezdés g) pont). Az aláírásgyűjtő ívet a helyi választási bizottság helyett a HVI-hez kell benyújtani, az aláírásokat a HVI ellenőrzi, az ellenőrzés eredményéről pedig tájékoztatja a helyi választási bizottságot (47. §). A módosítás az országos népszavazási eljárásban a névjegyzékből történő adatszolgáltatásra is a Ve. szabályait rendeli alkalmazni (70. §).