A kötelezettség megszűnésével kapcsolatban a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) egyrészt 2023. június 28-tól – a vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében – a Kormány feladataként előírja vízkészlet-védelmi országtérkép elkészítését, másrészt 2024. január 1-től bevezeti a háztartási vízigényt kielégítő kút fogalmát. Az új szabályozás fontos sarokpontja, hogy sem bejelenteni sem engedélyeztetni nem szükséges a háztartási kutat, ha annak talpmélysége az ötven métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget sem éri el, azaz az ivóvízbázist nem érinti. Az ötven méter mélységet meghaladó, az első vízzáró réteget elérő vagy vízkészlet-védelmi szempontból kockázatosnak, érzékenynek minősülő területen található kutakra és a gazdasági, ipari, kereskedelmi célú vízilétesítményekre – a mezőgazdasági öntözési kutak kivételével – a jövőben is a hatályos szabályozás vonatkozik, vagyis ezek létesítéséhez 2024-től is engedély szükséges.
A vízkészlet-védelmi országtérképen kockázatmentesként meghatározott területeken létesített, az ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutak létesítését, üzemeltetését vagy megszüntetését a Nemzeti Földügyi Központhoz kell bejelenteni. A 2024. január 1. előtt létesített mezőgazdasági öntözési célú kút fennmaradásához viszont bejelentés nem szükség. Az ötven méter talpmélységet meghaladó mélységű vagy az első vízzáró réteget érintő mezőgazdasági öntözési célú kút létesítését vagy a korábban létesített ilyen jellegű kút fennmaradását azonban engedélyeztetni kell. (A mezőgazdasági öntözési célú kút a Vgtv. alapján olyan felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény, amely kizárólag mezőgazdasági művelés alatt álló terület mezőgazdasági vízszolgáltatását biztosítja.)
A háztartási kutak létesítésére és fennmaradására a következő szabályok irányadók 2024-től. Annak megítéléséhez, hogy az adott kút háztartási kútnak minősül-e a Vgtv. értelmező rendelkezése nyújt segítséget. Ez alapján háztartási vízigény az évi 500 m3-t meg nem haladó mértékű vízhasználat, amelynek célja természetes személyek ivóvízellátásának, vagy személyes és a háztartás vezetésével összefüggő vízszükségletének biztosítása, függetlenül a kút fekvésétől illetve attól, hogy ki annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a kút található (Vgtv. 1. melléklet 36. pont). Így háztartási vízigény kielégítését szolgáló kútnak minősül például az állami, önkormányzati, vállalati szolgálati lakáshoz vagy bérelt ingatlanhoz tartozó, továbbá a belterületi, külterületi és zártkerti ingatlanokon lévő kút is, amennyiben a fenti feltételeknek megfelel.
A Vgtv. 28/A. §-ának (1c) bekezdése alapján a kút abban az esetben minősül háztartási kútnak, ha az háztartási vízigény kielégítésére szolgál és talpmélysége az ötven métert nem haladja meg, továbbá az első vízzáró réteget nem éri el, azaz nem érinti az ivóvízbázist. Az ilyen jellegű kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését kizárólag abban az esetben kell előzetesen bejelenteni a vízilétesítmény helye szerint hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság felé, ha az a vízkészletvédelmi országtérképen vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területen található. A kút létesítése egyébként sem bejelentéshez sem engedélyhez nem kötött. A törvény előírja, hogy a háztartási kút tekintetében a vízügyi hatóság ellenőrzést kizárólag hivatalból végez, továbbá a vízügyi hatóságnak kell bizonyítania, hogy a kút létesítését be kellett volna jelenteni, vagy engedélyeztetni kellett volna.
A Vgtv. mentesíti a 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági célú kút fennmaradását a vízjogi engedélyeztetési és bejelentési kötelezettség alól (Vgtv. 45/N. § (1) bekezdés), továbbá a módosítás alapján nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a 2024. január 1. előtt a létesítésekor hatályos jogszabály előírása ellenére engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített háztartási kútra (abban az esetben sem, ha a kút vízkészlet-védelmi szempontból kockázatosnak, érzékenynek minősülő területen található). A háztartási kút tekintetében vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást sem kell lefolytatni, és a kút üzemeltetője vízgazdálkodási bírsággal sem sújtható (Vgtv. 45/O. §).
A vízkészletvédelmi országtérkép határozza meg a vízkészletvédelmi szempontból kockázatos és a kockázatmentes területeket. A térkép határolja el az ivóvizet biztosító karszt képződményeket és az ivóvízbázis-védelmi védőterületeket az egyéb övezetektől. A vízkészletvédelmi országtérképet az országos vízügyi igazgatási szerv készíti el. A vízkészletvédelmi országtérkép, valamint a kockázati besorolás elkészítésének és felülvizsgálatának szakmai és eljárási szabályait a 319/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet állapítja meg. A vízkészletvédelmi országtérképet, valamint az annak elkészítése során alkalmazott tudományos és monitoringmódszerek összefoglalóját első alkalommal 2023. augusztus 31-ig kell közzétenni.
A vízgazdálkodási hatósági jogkörök gyakorlásával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a 264/2023. (VI. 28.) Korm. rendelet 2023. augusztus 1-től módosította a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletet. A módosítás alapján kikerül a jegyző hatásköréből az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény engedélyezése, ha annak telepítése európai uniós vagy hazai költségvetési forrásból programszerűen, vízvédelmi célú beruházás keretében valósul meg (24. § (1) bekezdés c) pont). A hatáskörváltozás a 2023. augusztus 1-ét követően indult megismételt eljárásokra is irányadó.