Az értelmező rendelkezések kiegészülnek az áthúzódó ellenőrzés fogalmával, amely az éves ellenőrzési tervben szereplő, a tárgyévben megkezdett, de tárgyév december 31-éig le nem zárt ellenőrzés (2. § 1. pont). Szintén megjelenik az értelmező rendelkezések között a belső kontroll felelős fogalma, aki e feladatkörében a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása alatt álló, a belső kontrollrendszer koordinálására kijelölt személy (2. § 5. pont). A Ber. egyébként eddig is lehetővé tette, hogy a költségvetési szerv vezetője a belső kontrollrendszer koordinálására belső kontroll felelőst jelöljön ki, akinek a feladata a jövőben is a költségvetési szerv vezetője és a folyamatgazdák támogatása a belső kontrollrendszer kialakításában és fejlesztésében. A belső kontroll felelős nem lehet a belső ellenőr, továbbá, ha a költségvetési szervnél van integritás tanácsadó is, akkor a belső kontroll felelős és az integritás tanácsadó közötti együttműködést és feladatmegosztást a jövőben a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában egyértelműen meg kell határozni. Eddig nem írta elő a Ber., hogy a feladatmegosztást a szervezeti és működési szabályzatában kellene rögzíteni, így ha a szervezetnél belső kontroll felelős és integritás tanácsadó is tevékenykedik, szükséges a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata e tekintetben (6. § (6) bekezdés).
Szintén tartalmazott már eddig is előírásokat a Ber. a folyamatgazdával kapcsolatban, a módosítással viszont bekerül a rendeletbe a folyamatgazda fogalma is. A folyamatgazda a költségvetési szerv folyamataiért általános felelősséget viselő vezető beosztású vagy a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozó személy (Ber. 2. § 9. pont). A folyamatok működésében részt vevő szervezeti egységeket, valamint a folyamatgazdák személyét a költségvetési szerv vezetője a jövőben írásban jelöli ki (6. § (2a) bekezdés). Ha eddig az írásbeli kijelölésre nem került volna sor, azt a jövőben el kell végezni.
Pontosítja a módosítás a költségvetési szerv vezetője fogalmát is. Eddig a vezető fogalmát csupán a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a társulás, a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében határozta meg a rendelet. A kiegészített fogalom alapján
- köztestületi költségvetési szerv esetében az első számú vezető,
- helyi nemzetiségi önkormányzat esetén a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzati hivatal jegyzője,
- a társulás költségvetési szerve esetén annak vezetője
minősül a költségvetési szerv vezetőjének.
Az önkormányzati tárulások esetében viszont változik költségvetési szerv vezetőjének fogalma. Az eddig hatályos előírás szerint a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat jegyzője minősült a költségvetési szerv vezetőjének, a jövőben viszont önkormányzati társulás esetén a társulási megállapodásban meghatározott társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó szerv vezetője tekintendő a költségvetési szerv vezetőjének. A gyakorlatban általában a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat jegyzője által vezetett hivatal látja el a társulási tanács munkaszervezeti feladatait is, így ennek a pontosításnak a gyakorlatban abban az esetben van jelentősége, ha a társulás munkaszervezeti feladatait nem a polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal látja el. Ebben az esetben ugyanis a rendelet eddig nem határozta meg, ki minősül a költségvetési szerv vezetőjének (2. § 15. pont).
Pontosításra kerül a belső ellenőrzés fogalma, amelyben hangsúlyosabbá válik a belső ellenőrzés megállapításainak és javaslatainak a szerepe az ellenőrzött szervezet működésének fejlesztésében, irányítási és belső kontrollrendszere hatékonyságának javításában. A tanácsadó tevékenység fogalma annyiban változik, hogy ez a rendelet alapján jellegét tekintve konzultációs tevékenység, és csupán a hatókörét határozza meg a költségvetési szerv vezetője (2. § 20. pont), a vizsgálatvezető pedig nem az adott ellenőrzés irányításáért, hanem a lebonyolításáért felel a jövőben (2. § 22. pont).
A költségvetési szerv vezetője éves bontásban nyilvántartást vezet a külső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról a Ber-ben meghatározott tartalommal. Ezt a feladatot a költségvetési szerv vezetője átruházhatja bármely szervezeti egység vezetőjére. Ha nem a belső ellenőrzési vezető látja el ezt a feladatot, a feladattal megbízott szervezeti egység vezetője a nyilvántartást a tárgyévet követő év január 15-ig megküldi a belső ellenőrzési vezető részére (14. §).
Belső ellenőrzési vezetőnek az nevezhető ki, aki legalább ötéves, vizsgálatvezetőnek pedig az nevezhető ki, aki legalább kétéves belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik (15. § (3) bekezdés, 33. § (1) bekezdés).
Szintén pontosítja a módosítás az azzal kapcsolatos szabályokat, ha a költségvetési szerv belső ellenőrzését az irányító szerv, vagy az önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv belső ellenőrzését az irányító szerv által kijelölt, vagy megállapodásban rögzített szerv látja el. Ezekben az esetekben a belső ellenőrzést ellátó szerv ellenőrzésétől elkülönítetten kell tervezni az ellátott költségvetési szervnél végzett belső ellenőrzéseket. Az ellátott szerv belső ellenőrzési tervének elkészítésébe be kell vonni az ellátott szervet, és a szerv stratégiai és éves ellenőrzési tervét az ellátott költségvetési szerv vezetője hagyja jóvá (29. § (4) bekezdés).
A stratégiai ellenőrzési tervet az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél, társulásnál, valamint a térségi fejlesztési tanácsnál öt évente kell elkészíteni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat stratégiai ellenőrzési tervét az alakuló ülést követő öt hónapon belül kell elkészíteni, és az alakuló ülést követő év február 28-áig kell jóváhagyni (30. § (1a) bekezdés). A stratégiai ellenőrzési terv felülvizsgálatát a jövőben is szükség szerint kell elvégezni.
Ha a költségvetési szerv év közben jött létre vagy átalakult, a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervet a költségvetési szerv létrejöttét vagy átalakulását követő kilencven napon belül kell elkészíteni vagy módosítani. Ha a költségvetési szerv alapítására vagy átalakulására szeptember 1-jét követően kerül sor, éves ellenőrzési tervet nem kell készíteni. Abban az esetben, ha a költségvetési szerv alapítására vagy átalakulására olyan időpontban kerül sor, hogy az éves ellenőrzési tervét a belső ellenőrzési vezető november 30-ig nem tudja megküldeni a jegyző részére, az ellenőrzési tervet a költségvetési szerv létrejöttét vagy átalakulását követő kilencven napon belül kell elkészíteni (31. § (1a)-(1b) bekezdés).
Ha az ellenőrzés lefolytatását elháríthatatlan külső körülmény akadályozza, a belső ellenőrzési vezető az ellenőrzést eddig csupán felfüggeszthette, a jövőben viszont meg is szakíthatja, ha ezt az intézkedést látja indokoltnak (38. § (2a) bekezdés). Szintén új rendelkezés, hogy ha az intézkedési tervben szereplő egyes feladatok végrehajtási határideje a tárgyéven túlmutat, a lejárt határidejű feladatok végrehajtásáról szóló beszámolási kötelezettségnek évenként, az adott évben a legutolsó határidő lejártát követően kell eleget tenni (46. § (1a) bekezdés).
Az éves ellenőrzési jelentésnek, illetve összefoglaló éves ellenőrzési jelentésnek a jövőben az intézkedési tervek megvalósítását a külső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról és a belső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, a vonatkozó intézkedési tervekről és azok végrehajtásáról vezetett nyilvántartás szerint kell tartalmaznia (48. § c) pont). A belső ellenőrzésekről vezetett nyilvántartásnak a jövőben tartalmaznia kell az ellenőrzés típusát is (50. § (2) bekezdés c) pont). Módosult továbbá a Ber. 1. mellékletében a költségvetési szerv vezetőjének a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét értékelő nyilatkozatának a szövege is.