Az államháztartásról szóló törvény a decentralizált számlavezetés bevezetésével átalakítja az önkormányzatok fizetési számláira vonatkozó szabályozási kereteket. A 2025. évi XXI. törvény pedig sok más mellett az önkormányzatokra vonatkozó kötelező adatszolgáltatások körét is bővítette.
A kötelező számviteli szabályzatok kapcsán nagy felelősség hárul az önkormányzatnál dolgozó gazdasági szakemberekre, hiszen a szabályzatok megléte létfontosságú a hatósági ellenőrzések során. A gyakorlatban azonban sokszor hiányos, elavult, vagy csak formálisan létező dokumentumokkal találkoznak az ellenőrök, amelyek komoly kockázatot jelentenek egy ÁSZ vagy MÁK ellenőrzés során.
Szakmai napunkon beszélünk a decentralizált számlavezetés gyakorlati részéről, a bevételi-kiadási adatszolgáltatásról és az új adatszolgáltatás kötelezettségről a gazdasági társaságokra vonatkozóan. Emellett segítséget nyújtunk a kötelező számviteli szabályzatok körének és tartalmának felülvizsgálatához, érintjük a számviteli politikát, az eszközök és források leltározási és leltárkészítési és értékelési szabályzatát, az önköltségszámítási szabályzatot és a számlarendet.
Szakértőnk: Szentirmainé Holi Gabriella, okleveles könyvvizsgáló, adószakértő, közgazdász
Mire kap választ szakmai napunkon?
1. Hogyan valósítható meg a decentralizált számlavezetés az önkormányzati gyakorlatban?
2. Milyen új adatszolgáltatási kötelezettségek léptek életbe a 2025. évi XXI. törvény alapján?
3. Milyen adatokat kell szolgáltatni a gazdasági társaságokra vonatkozóan?
4. Milyen következményekkel járhat, ha hiányos vagy elavult számviteli szabályzatokat talál egy hatósági ellenőrzés?
5. Melyek a kötelező számviteli szabályzatok, és mit kell tartalmazniuk?
6. Hogyan kell kialakítani a számviteli politikát, a leltározási és eszközértékelési szabályzatot?
7. Mik az önköltségszámítási szabályzat és a számlarend minimális tartalmi követelményei?
8. Mit vizsgálhat az ÁSZ vagy a MÁK egy ellenőrzés során a szabályzatokkal kapcsolatban?
